Jencike élete

Rólam, partykról, pokerről, babázásról, mixerkedésről, meg erről arról

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Utolsó kommentek

  • yaneuh: Bri: őőőő szerintem max fél, de inkább 0 :) Din: örülj hogy csak ezt raktam fel ;) Fehér ruhás csaj meg must have, megadja a képnek a keretet, tökélets kompozició. (2009.08.31. 18:51) Augusztus 20 és környéke
  • Bingii: Hehe:D ....azóta hány nap is telt el ivás nélkül???:) Még egy kis házi vilmos??:D (2009.08.31. 15:50) Augusztus 20 és környéke
  • Dinc: Jesszus, te felraktad ezt a képet? Ha gondolod küldhetek olyat, amiről levágtam a fehér ruhás csajt :P Oemdzsí!!! (2009.08.31. 10:12) Augusztus 20 és környéke
  • yaneuh: A nagyon kis fogások, amik már össze vannak taperolva és ziásak, hajlamosak csúszni, és ezt szokták fogkefével lesúrolni. A kezdők meg általában az ilyen kis fogásokat úgyse tudják kifogni, csak a h... (2009.05.25. 15:25) Bartender on the rocks
  • bingii: Grat Öccs! A fogkefés dolgot nem vágom, hogy attól miért tűnik vki profinak...elmesélnéd?:) (2009.05.25. 14:13) Bartender on the rocks
  • bingii: Én már régebben regisztráltam,mert sok ismerősöm is blog.hu-s, de ha zavar a rendszer akkor vidd át a blogodat a freeblogra. Le van írva a főoldalon,h hogyan lehet átvinni. Ott te adhatod meg,h mily... (2009.03.28. 14:05) MarchClimbfest
  • yaneuh: Azért a cápás megközelítés kissé merész :D De örülök hogy tetszik, ha Maja picit nagyobb lesz el lehet vinni, elképesztő hogy a nagyon aprók mennyire élvezik, és mennyire ügyesek. (2009.02.01. 13:10) Climb vol2
  • Dinc: Jól vagyok kedves Jenc. Megyek ide-oda, dolgozgatok, bulizgatok, és alszom, amikor csak tudok, szóval a szokásos. :-) (2009.01.29. 21:49) Lord Baron von Vaderhaffen
  • bingii: Vazze..mindjárt én is kedvet kapok hozzá:))) Jól néz ki nagyon ez a szikla! Elképzelem, hogy alatta cápák tömkelege feni a fogát:D Ez a kék talaj nem olyan mintha víz lenne?:) (2009.01.29. 16:30) Climb vol2
  • yaneuh: :D Nahát, örülök hogy mosolyt csalhattam arcocskádra :) Egyébként hogy van Dinc? (2009.01.27. 14:27) Lord Baron von Vaderhaffen
  • Utolsó 20

2011.09.12. 15:17 yaneuh

Ibiza – San Antonio 2011 Part 8 – Friends @ Ibiza - II

 

Na tehát Csipi.(09 07) Pont olyan időben érkezett mikor én dolgoztam, szerencsére Anették fel ajánlották hogy elmennek érte a reptérre, és áthozták a Cornerbe, ahol hagytam neki egy kulcsot. Én nekem ez volt a harmadik napom az Osirisban, és ezt a napot egyáltalán nem élveztem, öreg Pepe kikészített, idegesítő volt, sőt talán Jesús se jött be, és nagy para volt. Nagyon féltem hogy rosszul váltottam Mikor végeztem Csipivel ütköztünk Cornerben, még Anették is itt voltak, én kikértem a welcome caipirinhankat, meg hierbasst, meg még nem tudom mit, a lényeg hogy rendesen megittunk. Zárás után az egész brigád nálam kötött ki, itt még javában mókáztunk, tervbe volt véve hogy akár visszatámadunk Edenbe Pornographicra, vagy westenden zsiványkodunk, de végül csak tettünk egy nagy kört a faluban, megmutattuk Csipinek a Mambot, a Café del Mart és pár számunkra fontos helyet, löttünk pár napfelkeltés képet, majd olyan reggel 9 fele úgy döntöttünk ideje nyugovóra térni, másnapra is tartogassunk energiát.

 

Mióta itt vagyok, Sára ígérgeti nekem, hogy elvisz egy nagyon jó étterembe, de csütörtökre végre eljött az ideje, és foglalt asztalt. Hozta Felipét, és lényegében ez volt Anett és Balázs búcsú ebédje. Az étterem San Rafaelben van, C'an Pilot a neve, és az a különlegessége, hogy az asztalon magadnak sütögeted meg a húst. Ebből kértünk mindnyájan, ki is hoztak 2 hatalmas tálat nyershússal, előételnek 2 salátát, és krumplit köretnek. Mikor megláttam nem hittem volna hogy el fog fogyni, de egész jól kitettünk magunkért, még desszertre is volt hely. Pont úgy végeztünk hogy Sára beérjen dolgozni, nekem is már csak arra volt időm hogy rendbe rakjam magam és betámadjak. Jóelőre felkészítettek, hogy a csütörtök hardcore lesz, jön egy énekes, és az egész faluból jönnek megnézni és meghallgatni az emberek. Hát így is lett, a hotelmanager forma is beállt a pultba, de végül sikeresen lenyomtuk. Mindenesetre szerencsére már csak 5 ilyen este... Utána igazából csak megittunk egy sört jó Csipperrel Cornerben, majd sleep.

 

Másnap (09 09) kb ebéd körül ébredtünk, egy jó Urbanas ebéd, majd kb ismét rohanhattam dolgozni. Itt Pepe, akit kb a hét törpéből Morcival azonosítanék, azzal várt hogy nesze, ez a tiéd, hoppá 55€ jatt, az első pár napomra. Nice. Ez a nap sokkal nyugisabb volt, meg már kezdtem én is belejönni, az előző napi mélyvíz nagyon sokat segített. Morcit is egyre jobban kezdtem megszokni, meg mivel annyira nem csúsztunk el előző este, már nem is igazáb basztatott. Csipit megbíztam vegyen egy üveg Negritát estére és egy Fanta Limónt, hát amikor hazaértem azzal fogadott hogy sehol se talált, csak egy Captain Morgant... Spanyol mérce szerint az üveg felét egyből szét is osztottam két pohárban, majd miután ezt gyorsan elhörpintettünk, a maradékot is. Írtam Africának egy SMSt, hogy itt a haverom, szívesen megmutatnám neki hol dolgoztam, fel tud e minket írni a listára, még zsebre se raktam a telefont, már kaptam a választ, hogy gyertek amikor szeretnétek. Meg is indultunk, ittunk bent egy sört, Maria, mondta hogy nem hajlandó kifizetettni velem, hozzak egy free drinkes zsetont JunaPe-től. Hát jó. Itt mászkáltunk egy picit, de péntek/Garlands révén hely fele le volt zárva, alig volt ember. De már kellőképpen részeg voltam, és még anno kellett vennem egy polót, amit kollegám ingyen megkapott, így ezt még gyorsan kiharcoltam Africánál... Igazából a kiharcolás, erős túlzás, kb 30 másodpercbe tellett. Sára adott Es Paradis-ba free passokat, így át támadtunk oda. Fiesta del Agua volt, ami szerintem még mindig nagyon jó show, de ezt már egy korábbi postomban kifejtettem. Sára azt mondta, hogy ezen fél áron iszunk is, de ezt a pultnál tudtunk meg hogy tavalyi a pass így mégse, szal egy jó 24 € két kör várt minket. Picit még leveskedtünk, de az a 4 Edenes Free drink token nagyon égette a zsebem, úgyhogy oda még vissza egy jó havanna 7 limónra.

 

 

Szombaton igazából mindketten kellő képpen hullák voltunk, munka után kis lightos sörözgetés, meg otthon belőttük a Machete című filmtörténelmi korszakalkotó műalkotást, de megbeszéltük hogy másnap korán kelünk, max fél 10kor, és betámadunk Eivissára túristáskodni, mert az mennyire nagyon jó lesz. Valamint Africa írt egy SMSt, hogy jó jó ok hogy kaptam azt az ingyen polót, de azt azért le is kéne dolgoznom, szóval vasárnap számít rám. Najó, picit más szavakkal, azt írta, hogy tudom hogy elfoglalt vagy, de ha be tudnál jönni, az nagyon jó lenne. Elvállaltam.

 

Vasárnap 16.30kor kelltünk, nem mentünk Eivissára.... Osirises munkát igazából már egyre jobban érzem, a vacsoráztatás nem komplikált, és utána a bár sem. Ha így marad a munkafelosztás, akkor nem lesz ezzel semmi gond, és szerencsére van olyan pörgős, hogy az a 6 óra hamar elteljen. Azt nézem hogy jattos bödönt folyton dobáljuk, jó pénz összegyűlik abból is. Az egyetlen probléma, hogy heti 7 nap, de már csak 5 hét és vége. Miután végeztem, áttoltam a bicajt (szó szerint) Edenbe, itt Africa azzal várt, hogy azért picikét részegecske voltam pénteken, nem?! Gyorsan megnyitatta velem a hatos bárt, majd ahogy kész lettem, szólt is hogy zárjam be, mert itt nincs ember... Átmentem az egyes bárba, itt vmi hatalmas csoda folytán kb 110€ jattot csináltunk 3an. Judgement Sunday, és Sander van Dorn játszott, így már értettem is hogy miért kellek. Mondjuk olyan hatalmas nagy forgalom nem volt, vagy csak már annyira megszoktam a helyet hogy nem tűnt fel.

 

És ma, mikor ezeket a sorokat írom, Csipi valahol a szigeten motorozik, engem magára hagyott a kis mocsok. Holnap ilyenkor már itt lesz Góczi is meg Mutre, az is hatalma mókázás lesz. Én az Es C@nto biobárban ebédelek egy jó Manchego sajtos szenyát.

Szólj hozzá!


2011.09.06. 13:43 yaneuh

Ibiza – San Antonio 2011 Part 7 – Friends @ Ibiza - I

 

08 29. Egy Judgement Sunday után vagyok, nem tudok aludni. Lakásban internet sincs, így nem tudom azzal se lefoglalni magam. Elkezdek filmet nézni. Előszőr a 'The Haunted world of el Superbeasto'-t ami egy nagyon beteg rajz film, nem is tudom hogy ajánljam e egyáltalán. Aztán elkezdtem mászós filmet már már inkább csak hallgatni, de ezen se tudtam elaludni. Mit is kezdhetnék magammal? Nagyon beteg 0 óra alvással egy éjszakai dupla műszak után elmenni mászni? Mert én így tettem. Najó hívjuk inkább bohóckodásnak, egy kb 40 perc múlva le is mentem a partra chillelni. Kb olyan 10 óra lehetett, mire kaptam egy SMSt Sárától, hogy Anették ma érkeznek, 5kor találkozzunk az ő munkahelyén, és menjünk strandolni, meg utána este vacsizni.

Roger that! Partról 11 körül jöttem fel, még gyorsan elrohantam fodrászhoz, majd 4ig aludtam egy picit, gyors készülődés majd rohanás le. Sára végül 6kor végzett csak, Anették is ekkor érkeztek oda, addig megreggeliztem 2 gyümölcsturmixxal. Sajnos Anették hoztak magukkal egy kis csúnya időjárást is, nem kimondott strand idő volt, borús, de azért meleg. Szép lassan csak el tudtunk indulni Cala Comté-ra, ami így ebben az időben szerintem még szebb is mint egyébként.

Balázzsal meg Sárával bemerészkedtük, a víz nagyon jó, és itt kristály tiszta, nem úgy mint a mi privát partunkon. Most medúzák még medúzák se voltak. Cala Comtén van egy helyi sunset bar, ha jól emlékszem az Ashram, itt még egy sörikét meg hierbasst megittunk, majd elválltunk hogy este együtt vacsizzunk. Sáráék az es Gallinasba foglaltak helyet, aminek teljesen tyúkol desig-ja volt. Keltető lámpákból volt megcsinálva a lámpabúrák, rengeteg tyúk/tojás festmény a falon, a szekrényeken tyúkol rács, najó, ezt nehezen tudom leírni, de nagyon hangulatos kis helyecske volt, a kaja pedig pfff.... Nagyon finom. Tapast akartunk enni, ami szerintem a világ egyik legnagyobb találmánya. Nem akarom felsorolni mi mindent ettünk, de ami nagyon emlékezetes volt az a grillezett zöldségek mézzel leöntve. Nem gondolnám, de a póréhagyma mézzel eszméletlen jó.

 

 

Másnap (08.30) Formenteira. Ha egy szóval kéne jellemeznem talán az álomszépet mondanám. Rengeteg képet csináltam de sajnos nem adta vissza. De kezdjük az elején, reggel 8.30kor tali Anették Hostal-ja elött, Sárát összeszedjük Rita's elött, majd go Eivissa, azaz Playa den Bossa, ahonnan indul a hajónk. Egy gyors járattal mentünk, 25€ volt az oda vissza út, és a gyors járat azt takarta, hogy nem egy unalmas komp járat volt, hanem vicces-izgalmas hullámokon ugrálós. Mikor megérkeztünk Anették béreltek egy Quadot, mi meg Sárával egy robogót, hogy majd azzal járjuk be a szigetet. A természetvédelmi park felé vettük az irányt, először át kellett menni a sólepárló telepeken, ami szintén igen szép látvány, de a park az leírhatatlan. Nem jut sajnos más szó eszembe csak a kopár/sivár, de sajnos negatív jelzők, noha ez gyönyörű volt, annak ellenére hogy kopár és sivár volt a növényzet. Megnéztük még a partokat is, itt napoztunk meg fürödtünk is egy hatalmasat, nem tudom hány métert úsztam be, és hogy hány méter mély volt már a víz, de végig kristálytiszta volt a víz, és lehetett látni a talajt. Sára egyik barátnője szerint, aki végigutazta a karib térséget is, ez a világ legszebb tengerpartja. Noha a közhiedelem szerint az a karib szigeteken található. Én elhiszem neki. Ezután elmotoroztunk a sziget másik csücskébe, itt a helyi látványosság egy világító torony egy hatalmas sziklafal tetején. Sok fénykép, gyors shandy, pici eső, szuvenír shopping, majd megéhezés miatt továbbállás. Ebédelni a sziget egy másik pontján terveztük, egy kis tengerparti étteremben ettünk. Előételként már már szokás szerint többféle tapast rendeltünk, bátrak voltunk és kagylót meg polipot is kipróbáltuk, Balázs nem túl nagy örömére. A főételt már csak éphogy meg tudtam enni, és desszertként Sára még belém eröltetett egy fél dinnyét... Nagyon jót ettem ismét, és ismétcsak igen baráti áron. Sajnos eléggé elhúzódott a kajálás, meg akartuk még nézni a másik világító tornyot is, de erre már nem jutott idő. Még egy gyors strandolás, amit Anették fürdéssel töltöttek, mi meg Sárával aludni akartunk, de egyrészt 15 percünk volt csak, másrészt Balázs telefonja 5 percenként riasztott, így ez nekem elmaradt. A hajóút visszafele is izgalmas volt, az autóban már mindenki el volt pilledve. Nagyon jó nap volt, talán az egyik legjobb mióta itt vagyok, Formenteira FTW.

 

 

Szerdán reggel ismét találkozott a kis csapat, ezúttal a Hippi piacot vettük célba, Es Cannar-ban. Én azt hittem, hogy ez egy apró bolhapiac lesz egy kis poros téren, pár apró hülyeséggel, meg ruhával és bizsuval. Nos hatalmasat tévedtam. Ha azt mondom hogy hatalmas volt, akkor biztos hogy sokkal kisebbre gondoltok, mint amekkora valójában volt. Ezerféle dolgot lehetett találni, rengeteg bizsu, de köztük rengeteg jobb darab is, ruhák, polók, meg nem is tudom felsorolni mi minden, igazából ami hippis egy picit is, az megtalálható volt. Tény hogy egy picit, sőt, nem is picit, inkább a lányoknak kedvez a felhozatal, de végül én is megleptem magam egy zsonglőr labda készlettel, meg egy tibeti éneklő tállal, aminek biztos nem ez a magyar neve. Miután degeszre ebédeltük ismét magunkat visszatértünk San Antonioba, itt Sáráék megmutatták azt a hajót, amin Felipe a kapitány, mit ne mondjak, elég luxus... Több hálószoba, hidromasszázskabinokkal, kábelTV, internet, és ami a legfontosabb, saját jég készítő gép, egyből 2 is. Este már csak egy munka megbeszélés várt rám, egy Orange Corner, és egy Eden-es Pornographic. 7-kor mire hazaértem alig voltam hulla...

 

Szeptember elsejére egy strandolás volt megbeszélve Anettékkal, Albával, és Sárával, de mikor reggel leértem a találkozóra, Sára azzal várt hogy Anették lemondták, mert fáradtak, és hogy ők is inkább shoppingolnának, mert csúnya az idő. Szerintem szép idő volt, de mind1. Strandra készültem így hazajöttem átöltözni, de útközbe rájöttem, hogy kb 1 órát aludtam, úgy készültem a strandon fogok, ahhoz elég fáradt és ennélfogva nyűgös vagyok hogy 2 lányt kisérgessek női rucikat vásárolni, így inkább az ágyat választottam. Persze utólag kiderült hogy ők mégse vásárolni hanem strandra mentek... Az élet igazságtalan. Igazából ezt a napot arra szenteltem hogy a hét elején kimaradó alvásomat pótoljam, így 23kor tértem magamhoz hogy akkor lassan nem ártana lemenni Edenbe. Megemlíteném még a Gardia Civil akcióját, miközben békésen bandukoltam megállítottak, hogy sokat látják az arcomat mit csinálok. Az egy dolog hogy a papirjaimat elkérték, és hogy a táskámba belenéztek, még a motozást is úgy ahogy megértem, de mikor a répámnál kezdett el fogdosni hogy hátha ott talál valami meglepetést, hát ott már picit kínosan éreztem magam. Eden TwiceAsNice nyugisan telt, sok munka már nem volt, lehet érezni hogy kezd vége lenni a nyárnak, és elkezdődik a suli.

 

Péntekem (09 02) igazából édes semmitevéssel telt, pár papirmunkát elintéztem, valamint összepakoltam a dolgaim amiket Maximmal akarok hazaküldeni, mert ők holnap indulnak vissza Magyarországra. Így szegény hangtechnikámnak búcsút intettem, pedig aztán nagyon kihasználtam amíg itt volt. Este munka, méghozzá az utolsó munkanapom úgy, hogy Marcival dolgozok együtt. Maximék és Anették is lejöttek, Maxim utolsó estéje ugye, Marcinak meg éjfél után már szülinapja volt, szóval lightosan ünnepelgettünk. Sajnos nekem át kellett menni Edenbe, szóval 2kor el is indultam. Ott főnök azzal várt, hogy ha akarok, nyugodtan menjek haza, nincs sok ember. Kaptam az alkalmon, vissza a Cornerbe. Itt már Anették leléptek, mentek Amnesiaba, Maximék is szép lassan, mi meg még megittunk egy sört Viva!ban.

 

Szombat. Reggel harsonaszóra ébredek. Mai nap van a háború napja. Gyorsan még elrohantam egy új saruért, meg segítettem Maximnak bepakolni, majd 2kor Felipe felvett a furgonjával, találkozunk a többi kárthágóival, egy ebéd mellett megbeszélni a haditervet és ráhangolódni a csatára. Ez a nap a karthagóiak és rómaiak napja, 7. éve van megrendezve, ilyenkor San Antonio beöltözik karthagóinak, San Nemjuteszembehogymicsosa meg Rómainak, mindketten végigmenetelnek a saját városukon, majd este paradicsom dobálással próbálják legyőzni a másikat. Persze liter számra fogy az alkohol, 6kor mikor volt a főgyülekezés már az egész brigád kellemesen készen volt. Elég nagy tömeg verbuválódott, végigmeneteltünk a városon, majd hajókra szálltunk, hogy megérkezzünk a Corner elött lévő partra, mert ez a rómaiak területe. Itt partraszállás, repülő paradicsomok közt rohanás a partra, munició felkap, és a tüzelés viszonzása, miközben saját pajzsod mögött próbálsz védekezni is. Hát, a pajzs biza nagyon fontos. 1-1 repülő paradicsomnak van ám becsapódási ereje, sőt, a fejen kimondottan kellemetlen. Én sikeresen bekaptam egyet a szemeim közé, 2-3 percig nem láttam semmit, ki kellett hátrálnom a csata hevéből. Szerencsére magamhoz tértem, és tudtam folytatni a harcot. Végül a Karthagóiak nyertek, gyors zuhany és mosakodás, majd kaja pia koncert fesztivál. Nagyon jó hangulat volt, továbbra is azt kell hogy mondjam nagyon kedves nép ez a spanyol, csak még mindig azt sajnálom hogy sok nyelvi problémám van, társaságban nehezen értetem meg magam, és mégkevésbé értem meg miről szól a diskurzus. Munkába érve Jesús egy Tabascós tequilaval várt, amivel jól meg is ölt. 2-ig elszenvedtem munkával majd haza, ahol mikor tükörbe néztem, egy harci sérülés látványa várt, a szemem alatt belilult a bőr. Ezért jövőre még több római vér fog folyni...

 

Vasárnap (09 04) hatalmas fájdalmakkal ébredek, egész testem sajog, szemem még lilább, pajzs tartó kezemen felrepedt a bőr, és hasonló apróságok. Veszélyes dolog ez a háború. Ezen a napon mentem utoljára a Cornerba, mikor beértem Paco, a 70 éves tulaj várt, egyből odahívott magához, mondta hogy sajnálja hogy elmegyek, nagyon jó munkaerő voltam, és hogy jövőre egy percig se keressek munkát, neki kellek. Természetesen megérti hogy most miért válltok, de jövőre már normális, teljes munkaidőben alkalmaz. Adott egy névjegykártyát is, és mondta hogy ha bármi bajom lesz az új helyen, hívjam őt, mert az ő cége a beszállítója a hotelnek, de nem lesz, mert nagyon jó emberek ők is, jó a főnökség. Nagyon jól esett hogy ennyire foglalkoztatta a sorsom, nameg főleg az hogy ennyire meg volt velem elégedve. Érdekes, itt az emberek úgy látják hogy jól dolgozok... FU morri... Ezután egy jó Judgement sunday következett, sok jattal, de reggel Africanak itt is elmondtam problémám, bár itt még össze is tudnám egyeztetni a szállodát és az éjszakázást, de mivel szerdán jön Csipi, jövőhéten meg Peti és Anyu, szeretnék velük is időt tölteni. A Csipás hétre még el is engedett volna, a kövire már nem, így kedden még megyek egy utolsót, és utána good bye Eden...

 

Egyre többször kell rádöbbennem hogy szeretem a spanyolokat. Hétfőn az Es C@nto nevű kultúregységben ért ismét egy kellemes meglepetés. Ez egy bio italokkal és ételekkel foglalkozó bár, de van wifijük, ezért ebéd után ide ültem be. Egy jó 20 percig nem jött oda hozzám a személyzet kiszolgálni, (de nem is szóltak hogy rendelni kell ha akarok gépezni), majd a pultnál tisztáztuk hogy ők rámköszöntek, de én annyira el voltam mélyülve már hogy észre se vettem. Ezek után rendeltem, egy dinnye levet akartam, de persze pont az nem volt, kértem hogy akkor ajánljon ő, ami valami répa narancs alma és valami furcsa zöldség turmix lett volna, ez az ő kedvence. Ráhagytam, de amikor kihozta, először hozott egy pohár kóstolót, hogy ha esetleg nem ízlene, akkor megissza ő, és kapok egy másikat. Nice.

Valamint ezen a napon kezdtem az új helyen is. Hotel Osiris, a falun már viszonylag kívül van, itt a bárba keresnek pultost. Még nagyon az elején úgy volt hogy ide megyek, csak aztán mégse. A régi pultosnak egy műtétre kell mennie, és helyette megyek én, már nyáron is el kellett volna mennie, csak inkább elhalasztotta. 6 hétre alkalmaznak, így ezzel október közepéig van munkám, nagyon jó pénzt kapok erre az időszakra, így érthető hogy miért válltok. Valamint az új főnökömnek a felesége a mostani házinénimnek a lánya, szóval összeérnek itt is a szálak. Be kell kerülni ebbe a felső körbe :D Természetesen itt is nagyon kedves volt mindenki, a rengeteg új tudást próbálták belevésni a fejembe, de mondták és megértették ők is, hogy egy nap alatt lehetetlen egy új helyhez alkalmazkodni. Igazából csak 1 óra volt pörgős, a vacsora vége felé, amikor az egyik fele még eszik a másik már a teraszon kávézik, koktélozik. Apropó koktél. Azt hiszem ebből a szempontból szakmai mélypontra jutottam, sose hittem volna hogy valaha is kell koktélszirupokkal dolgoznom. Hát de. Mondjuk abból a szempontból megértem, hogy ez nem egy koktél bár, és nem is arra van felkészülve, így gyorsabb megcsinálni egy egy italt így, de azon kiakadtam hogy létezik tequila sunrise szirup. Hivatalosan a TS narancslé, tequila és leheletnyi grenadine hogy elérjük a naplemente színhatást. Itt szirup, narancslével felhúzom, és leheletnyi grenadine. Namárpedig az szirupos üveg eleve valami 17%, szóval itt valami nagy lehúzás történik, kiváncsi vagyok még mi van benne amitől méginkább TS lesz. A sok új informáciotól kellőképpen lefáradt az agyam, hazafelé bicajozás közben beugrottam OC-be, itt Carol kifizetett, valamint elmondta kb ugyanazt amit Paco, megadta az elérhetőségeit, elkérte az enyémet, valamint hogy akkor vár estis kollegának, nagyon jól dolgozok, és sok szerencsét az új helyen. Sárához még beugrottam elmesélni az új helyen lévő dolgokat, ő meg elmesélte hogy a vasárnapi újságban benne voltam, a karthagoi jelmezben, csak elfelejtette elrakni :(

 

Ma, kedd van mikor ezeket a sorokat írom, nemrég kelltem, mai program igazából kimerül egy ebédben, kis netezésben, valamint egy duplázásban, ma már mélyvíz a szállodában, nem lesz ott Antonio, a műtésre váró kollega, és utána egy utolsó Eden, méghozzá egy Clubland. Ha jól emlékszem pont egy Clublanddel kezdtem anno.

Holnap este meg már érkezik is Csipi, amire azért rá is akarok pihenni. Mennyit fogunk mókázni...

Szólj hozzá!


2011.08.30. 06:20 yaneuh

Ibiza – San Antonio 2011 Part 6 – Quick Recap

Most jöhetnék azzal az olcsó kifogással, hogy dolgoztam, nem törtékik sose semmi, de azért ezzel picit hazudnék, elég sok minden történik munkán belül és azon kívül is. És most az elkövetkezendő 2-3 hét elég sűrű lesz, tele jobbnál jobb programokkal, ezért elötte írok egy gyors összefoglalót.

 

Első téma a munka lesz, mivel ez az ami leginkább foglalkoztat. Igazából szeretek itt dolgozni. Jó a pénz, és mindkét helyen jó arcok a kollégák. Nincs ordibálós lebaszás ha elrontok valami apróságot, és mivel nem stresszelek emiatt, igazából el se rontok semmit. És érdekes, hogy a stressz nélkül is működik minden.

 

Orange Corner első részét Marcival stabilan visszük, mostanában igen igen telt házon pörög. Minap volt egy nagy rendezvény, először itt San Antonioban, egy hatalmas beach party, a Corneres sétánynál, minden helyi bár kitelepített egy pultot a partra, így tettünk mi is. Ezen a napon végre sikerült megdöntenünk a mi bárunk eddigi rekordját, 1300 fölé akartunk menni, de végül 1458 lett a vége. Vagy valami ilyesmi, utolsó két számjegyre nem emlékszem majd pontosítanak az illetékesek. Elsőre nem tűnik soknak, de ez csak az esti műszak, meg csak a mi kis bárunk, ami 10 asztalból meg 4 chill out kanapés helyből áll, tehát elég pici. Nomeg 2en csináljuk az egészet, így viszont már egyből jobban hangzik...

A spanyoloknak van egy nagyon furcsa szokásuk, és erre mi rendszerint ráfaragunk. Éjszaka 1 környékén beüll általában pár 4-6 fős társaság, és elkezdenek 'batidozni' (lényegében milk shake, de rengeteg különböző ízben, alkoholos és mentes verzióban, fagyival), de mindenki különbözőt iszik. Általában ilyenkor már zárásra készen vagyunk, én már mennék át az Edenbe, valamint csak egy batido keverő gépünk van, szóval ez egy picit szopacs. De napi rendszerességgel minden este megtörténik, hogy záró italokként felveszek egy After Eightet, egy Double Choco Choc-ot, vagy egy jó Tropicalt. Már csak nevetünk rajta, de eleinte jókora káromkodások kisérték ezen italok elkészítését.

Írtam hogy szeretem a kollégákat, ami a Cornerben elég 'international'. A dj ír, és amikor néha nem veszi észre magát, akkor úgy is beszél mint egy ír, extra durva akcentussal. Vele szoktunk diskurálni hogy hova vezet a jelenlegi zenei világ, mi a jó mi a rossz benne. Igazából elég egy az ízlésünk. Rajta kívül van még mexikói, spanyol, perui, szlovák arc, teljesen vegyes, de mindenki nagyon kedves. Egyik este elment a társaság meghallgatni Maxim zenélését a Viva!ban, igazából kis lightos kimozdulás volt, de jól éreztem magam.

 

Edenben már annyira nem szeretek dolgozni, bár nem a kollégák miatt. Itt stabil spanyol mindenki, kivéve Jojo, ő angol. Kollégák itt is ugyanúgy jó arcok, nyitottak, befogadóak, kedvesek, nem leüvöltősek, stb. Egyetlen bajom velük, hogy az üvöltő zene mellett még szarabbul értem és beszélem a spanyolt, így kisebb nagyobb kommunikációs problémák szoktak fellépni.

Amiért kevésbé szeretik itt dolgozni az több pont miatt is van, egyrészt a sok részeg angol (vagy pornographicon olasz/spanyol/francia) érthetetlensége, vagy hozzáállása a valóban magas árakhoz. Elhiszem én hogy kurva sok 7€ egy üveg vízért, és 12-20€ egy kevert italért, de ha már kikérem, akkor akármennyibe kerül, kifizetem. Vagy megkérdezem előre hogy mennyibe fog kerülni. De nem kezdek el alkudozni a pultossal, nem kérek ingyen felest, nem magyarázkodok hogy nincs nálam elég pénz, mikor 50€t szorongatok a kezemben.

Fárasztó az éjszakázás, sok energiámat kiveszi, hogy minden nap 7kor kerülök ágyba, és jó szokásom szerint egyből nem is tudok elaludni.

Magas árak miatt elég kevés a jatt, ok hogy 1-2szer szerencsém van, és valaki ott hagy egy 50est a 7€s vízre, és mire visszaadnék már a tánctér közepén jár. Ebből a szempontból jó, hogy mindenki készen van. De, ezen a héten eddig még pl 0 azaz nulla forint jattot csináltam. Cornerben azért könnyebb.

És végül, nem tudok kibontakozni. Én szeretek koktélozni, ezt már eddig is tudtam, és itt megerősödött bennem. Sőt, talán a vendéglátásnak ez az egyetlen része amit szeretek. Hatalmas szívfájdalom azt mondanom 1-1 vendégnek, hogy nincs mojito, nincs sex on the beach nincs ez nincs az. Képtelen vagyok felfogni hogy miért nincs. Najó de, valószínűleg a sok fiatal angolnak nincs rá szüksége, meg ha egy jack & redbull 20€ba kerül, mennyi lehet egy caipirinha, vagy inkább egy long island...

Munkához még hozzátartozik a flair, mostanában rengeteget gyakorlok, és van 1-2 új trükk ami meglepően jól megy már, a régiek is kezdenek visszajönni. Persze, RENGETEGET kell még tanulni, de legalább már jó úton haladok. És vicces érzés az, amikor egy Edenes munkanap abból telik, azért fizetnek, hogy gyakorolgatok.

Nem azt mondom hogy nem szeretek itt dolgozni, de nem is a kedvencem.

 

Nézegetem fényképeimet hogy mi történt még az elmúlt időszakban, egyrészt ugye Dóri egy hónapos tartózkodása, aminek nagy részét át aludtam, de azért voltunk egyszer Eivissán, megnéztük az óvárost, megittunk jópár shandyt, megöltünk n+x csótányt, voltunk párszor a helyi spanyolokkal bulizni, amikor általában túl sok havanna és limónt ittam meg, voltunk a törzshelyünkön, itt is shandyztunk, de néha tapast is ettünk, meg itt tartottuk a búcsú bulit, és még hierbast is kaptunk. Több helyre is elmehettünk volna, de valamiért így jött össze. Ő már Lisabonban van, sőt lehet mire ezeket a sorokat írom már hazafele tart, nem tudom hogy neki mi így utólag a véleménye az egészről, hogy látja, de nem is akarom ezt megfejteni, aki akarja majd megkérdezi tőle.

 

Azért nem fogom szépíteni, utóbbi időben eléggé honvágyam van, és sokszor a kedvem sem a legrózsásabb, de gondolom ez ezzel jár. Bioritmusom totál hulla, össze vissza alszok és kelek, ha hazamegyek, ez lesz a legfontosabb pont az életemben hogy egy normális ritmust alkossak az életemben. Hiányzik a családom, hiányoznak a barátaim, hiányzik Mokika is, az ágyam, a kádam, a stabil széles sávú internetkapcsolatom. Viszont ha hazamegyek nagyon fog hiányozni az állandó jó idő, a tenger, az itteni jókedv ami az embereken uralkodik. Tudom hogy a kint tartózkodásom alatt sok mindent rosszul csinálok, sokkal többet ki kéne hozni az itt tartózkodásomból, de sajnos ilyen vagyok, hajlamos rá hogy elhagyjam magam. Vagy vannak hullámvölgyeim, pár hete nagyon a mélyén voltam, mostanában igazából megint minden rendben.

 

Szerintem most ezzel be is fejezem, várhatóan a szeptember eleje nagyon pörgős lesz, rengeteg programmal és még több képpel, már a mai napon sok sok izgalom vár rám, tehát, i keep you updated.

 

Addig is ciao!

Szólj hozzá!


2011.07.21. 07:22 yaneuh

Ibiza – San Antonio 2011 Part 5 - Алексей Григорьевич Стаханов

2011 júl 21. Reggel 06.15. Hazajöttem munkából, nem tudok még aludni, elkezdem írni blogot, ok, betöltöm hogy mikor írtam utoljára. Úúúúúristen, júl 7 volt az utolsó nap amit írtam. Azóta se jegyzet, se bejegyzés nem készült, és eltelt 2 hét. Nem szép dolog tőllem. Ez főleg azért baj, mert csomó minden most így be se ugrik biztos, és rengeteg élményt kihagyok. Viszont fogadjátok el nekem, mert cserébe úgy tűnik, hogy van munkám, nem is kevés, és ennek következtében talán pénzem is.

Kezdjük szokás szerint napokra lebontva, de lesznek most lyukak, meg csak pár soros izék is, mondom, ez van.

 

07.11-én, azaz egy hétfői napról más emlékem nincs, csak a szokásos Pacha preparty a Mamboban, ezúttal a Swedish House Mafia 3 tagja lépett fel, ők élvezték, én viszont nem. Hatalmas tömeg volt, nem lehetett elférni, meleg is volt, zene nagyon nem az enyém, szóval ott picit lézengtem, aztán passzolom hogy hova mentem. Valószínüleg haza. Az is lehet hogy Orange Cornerbe. Ez valószínübb, mivel nincs olyan este, hogy ne lennék ott.

 

A következő emlékem csütörtökről van (07.14), ezt is csak a party naptár miatt tudom, f*ck me im famous! party a Mamboban, viszont erre nagyon ki akartam menni, Armand Van Helden lépett fel, aki szerintem egy élő legenda. Nagyon slágeresett játszott, viszont neki jól állt, sok kedvencem is szólt, jó hangulatot teremtett, meg a tag megjelenése is szerintem hatalmas. Kivonult a heliy TV is, meginterjúztatták őt, minket valamiért nem, itt akartam közös képet, nem is voltunk sokan a hátsó kijáratnál, de mi sajnos pont kimaradtunk. Ez picit kedvemet szegte, így átmentem Orange Cornerbe inni egy jót.

 

Valamelyik nap láttuk hogy lesz a Savannahban Hed Kandi preparty (figyletek?! Nem a mamboban!) és Sam Cannon fog játszani, akit még anno Eszti hostolt Magyarországon, így ismerik egymást. Én már régóta el akarok menni Hed Kandi bulira, így szombaton (07.16) elmentünk Esztivel a Savannahba, szerencsénkre Sam egyből felismerte, bementünk egy pár szót váltani, megkérdezte mit csinálunk aznap este, mert ha gondoljuk felír minket a vendéglistára. Igazából pontosan ezzel a céllal mentünk le, csak mégiscsak rosszabbul vette volna ki magát ha mi kérjük meg, így nagyon jó volt hogy ő ajánlotta fel. Mind1, a végeredmény a lényeg, gyertek le, vendéglistásak vagytok. Betértünk Orange Cornerba egy picit alapozni, meg elötte még nálunk is ittunk egy pár kisérleti koktélt. Maga a buli az Es Paradisban van, ez az Edennel van szemben. Nagyon szép belülről, valószínüleg idén fel lett újítva, az egész fehér volt, a Hed Kandi design miatt, világos volt nagyon, és nagyon diszkósra vették a hangulatot, diszkógömbök, régies díszek, de nagyon eltaláták. Igazából kettős érzelmeim vannak a buliról, mert a show nagyon jó volt, volt live sax, live conga, és live singer, viszont ezek egy kicsit el voltak túlozva, mert egy dance számban egy 2 ütemes sax riffet 5 percen keresztül ismételgetni hááááát.... Viszont volt görkoris táncos lány, ami egyrészt szerintem nagyon jó húzás, nagyon beleillik a designba, másrészt perverz kis fantáziám nagyon megmozgatta. Pedig aztán nem is egy pornographicos táncoslányként volt felöltözve. Van különbség. A másik negatív az az zene volt, én nagyon szeretem a hed kandi nuDisco vonalát, meg a beach/balearic houset is, van 1-2 jó chill kiadványuk is, nyilván azt nem vártam, de én az elsőkre számítottam volna. Hát nem, slágerrádiót kapcsolták be inkább. Egy 4 évvel ezelötti Rio-s buliban éreztem magam, de egy olyanban, amit már akkor is untam. Semmi új zene nem ment, csak azok. Ok, nyilván ez kell a tömegnek, de többet vártam volna. Megvadulni se vadulhattam meg, mert másnap reggel munka.

 

Vasárnap (07.17) korán kelés, elég másnaposan, szokásomhoz, miszerint csak akkor nem tudok aludni mikor muszáj lenne, most is ragaszkodtam, tehát nagyon rosszul éreztem magam mikor betoppantam Café del Solba. Igazából nem volt vészes a munka, de nagyon pozitiv élményként megjegyzem azt, hogy amikor már csak kevés munka volt, és elboldogultunk vele 2en is, nem engem küldött haza, hanem a másik formát, aki egyébként fix béren van, ellentétben velem, aki órabéren, pont ezért, hogy több órát legyek bent, és többet kapjak. Ilyen szerintem elég kevésszer fordul elő az ember életében. Előző esti buli miatt munka után egyből léptem haza aludni, 4 órát voltam bent, 35€t kaptam, not bad at all. Este Eden, Judgement Sunday, a pult belső oldaláról. Elötte még muszáj volt egy kávét meginnom az Orange Cornerban. Zene most kivételesen tetszett, most nem ugrik be ki játszott, de jó volt, nem is túl popular, nem is túl elvont, nekem bejött. Megnéztem, Eddie Halliwell. Sőt, megnéztem a warm-up Djt is, mert ő viszont már sokadszorra jön be nagyon, Vickie Devine. Igazából itt mást nem említenék meg, csak azt, hogy összeségében 30€ jattal zártam a napot, tessék összeadni, 30+35+50=115€ 9 óra munkáért. Jó, a jattban benne volt hogy egy csaj totálon volt, és a 14€ helyett, 55€t adott, és mire visszaadtam vonla már eltűnt. De basszus, amennyire sok a kész figura ez simán előfordul. De matekozzunk picit, itt 9 órával (és 280-as váltószámmal számolva) 32200 HUFt kapok, ami pontossan 20200al több mint amennyit otthon a legjobban fizető munkahelyemen, a Morrison's-ban kaptam. Nyilván nem ebből a szerencsés napból kell átlagot vonni, de, nem is dolgoztam le a café del solban az esti műszakot. Lehet hogy mégiscsak meg fogja érni ez az Ibiza.

 

Hetfőn (07 18), ismét 0 alvással (tudjátok... szokásomhoz, miszerint csak akkor nem tudok aludni mikor muszáj lenne, bla bla) vittem Maximot reptérre, mert ő most 2 hétre megy haza/nyaralni. Hát nem vicces, elmegy Ibizáról nyaralni? Najó, ok, családdal megy, és mert lesz a családban 3 szülinap, közte az övé is. Egész jó érv. Haza, alvás, majd este újra a reptérre, Felipével és Sárával összeszedni Dórit. A pezsgőbontás elmaradt, pedig meg akartuk ünnepelni hogy újra egyesül a zöld székes társulat. Este elmentünk Sárával, Felipével, és Felipe egyik barátjával, Sergioval egy tipikus spanyol étterembe, ami picit kívül volt a faluból. Elkövettük azt a hibát, hogy rengeteg kaját rendeltünk, senki se tudta megenni saját adagját. Én szabályosan részegnek éreztem magam a kajától, nagyon sok volt. De legalább ennyire finom is. Este Orange Cornerben bemutattam Dórit Marcinak is, picit még beszélgettünk, végigmentünk a west-end-en (na ezt tuti nem így kell írni) még ittunk egyet a Viva!ban is, rajtam nagyon rajtam volt az ihatnék, Dóri meg érthetően fáradt volt. Köhögésem is itt volt a csúcspontján, (igen, még azóta se múlt el, most is ép köhögök) de kimentünk még a helyi partunkra, mert jó idegenvezető akartam lenni. Kb hajnali 5kor értünk haza.

 

Keddre (07 18) megbeszéltünk egy Cala Saladat, már régóta ki akartam ide menni, mert állítólag itt lehet mászni. Reggel Marci telefonál, hogy akkor 20 perc és itt vannak, addigra legyünk készenlétben. Én ekkor ébredtem. Nagy nehezen pont elkészülünk időben, nyitjuk a kaput, Marci és Szabina egy hatalmas tál palacsintával vár minket. Pff. Nutellás, almás fahéjjas, és 2 féle lekváros. Igazából nem jut eszembe semmilyen szó, ami kellőképpen pozitív lenne ezt kifejezni. Kis tekergéssel megérkeztünk Cala Saladara, ez is úgy van elkönyvelve, hogy az egyik legszebb, de lehet hogy már én kezdek immunis lenni, de ez annyira nem tetszett. Najó, igazából szép, csak meg kell találni a kellő szögeket. Mászni viszont csak úgy lehetett, hogy az egyik partszakaszról, ami kavicsos, át a mászikra, ami már homokos. Itt ezt a 2 partszakaszt egy sziklás rész köti össze, nem egy fal mászás, de azért kapaszkodni kell hogy le ne essen az ember. Marci szerintem itt a tökéletes pincér mintaképe lehetett volna, balkézben elegánsan a tányér palacsinta, másik kézzel meg a sziklát fogja. Nekem túlságosan buzgó gyomorműködésem miatt ezt az utat 3szor tettem meg, de élveztem végig. Hazafele már máskép jöttünk, ez volt valószínüleg az igazi út, de nagyobb kerülővel, viszont rá kellett jönnöm, hogy kirándulás közben palacsintázni a világ egyik legjobb élvezeti forrásai közé tartozik. Ha mindez ráadásul almás fahéjjas palacsintával van, akkor...

Este mennem kellett dolgozni Edenbe, de elötte még egy jó szódát ittam az Orange Cornerban.

Clubland, KURVASZAR zene, Peter Andre játszott, én nem értem, kb fél percenként lehúzza a zenét, ordibál valamit a tömegbe, majd visszabassza. Minden szám kb 2 percig szól, aztán vmi totál más kommersz szarra átkeveri. Katasztrófa. De legalább jól jattoltak, meg picit segítettük mi is, ezzel a kuponrendszerrel tudtunk okosítani. Sajnos nem tudom pontosan mennyit kaptam, mert ez mindig másnap derül ki. Viszont az nagyon tetszik, hogy pontban 5kor mindig elmehetek. Marci reggel még írt, hogy ők itt mászkálnak a westenden, csatlakozzak. Nem akartam a másnapi tervek miatt, de pont összefutottam vele, és visszautasíthatatlan ajánlata volt. Valamint elintézte, hogy másnap mehetek próbanapra az....

 

Szerdán (07.20) végre elmentem a várva várt NIE-mért. Rajtam volt a para, hogy mára még nem lesz kész, nagy sor lesz, nem engednek előre, mittudomén, mindent elképzeltem, el se hittem hogy a kezembe kaptam. Igazából azért paráztam ennyire, mert az Edenben már szóltak, hogy no NIE no work, no money. Én meg váltig állítottam, hogy szerdára kész lesz. Dóri is elkísért, neki is elkezdődött a folyamat, de eddig amilyen szerencséje (nomeg segítője) van, nem lesz ekkora szopás. De ez egy másik blog (?) története. A seguridad socialomat is ideiglenesről állandóra változtattam, elvileg mostmár semmi papírmunkám nincs, max majd a rezidenciát kell megcsinálni, de ehhez már annyira nem értek, meg kell kérdezni hogy ez most pontosan hogy is van. Elintéztem a szerződést is, vettünk Dórinak Sim kártyát, nekem meg köptetőt. Délután Sárával még összefutottunk, beültünk tapasozni, és shandyzni, vettem munkás cipőt, majd 21.30-ra mentem próbanapra az... Orange Cornerbe :D 3 hete minden este ott vagyok, végre betehettem a lábam a pult túloldalára is. Igazából pörgős volt, picit még feje veszett volt, de szerintem odatettem magam. Valamint végre csináltam koktélt is, az első helyes megfejtőnek küldök egy képeslapot, a válaszokat facebook commentként várom. Sok munka volt mint már elöbb említettem, 12kor nem is tudtam eljönni, így fél órát késtem mikor átmentem az Edenbe, szerencsére nem volt belőlle baj. Viszont katasztrófális este volt. Eleve 3 féle kedvezmény volt, és senki sem értette meg, hogy hiába van a kuponra az írva hogy free drink, az azt jelenti hogy 1-t fizet, 2-t kap. "De de de free drink". Minden vendéggel poharakkal kellett el activityznem, hogy valójában az egyik pohár így is free. Nagyon kész volt mindenki, így nagyon nehezen is értették meg. Akkor másik kuponnal viszont valóban kap az ember ingyen italt, bármit, kivéve redbullt. A harmadik kupon, meg bármit, még redbullt is. A negyedik detto. Mindenkit felhúztak a vendégek, főleg hogy próbáltak alkudozni, de ellentétben otthoni élményeimmel, itt nem egymáson vezettük le a feszültséget, hanem senkin. Igazából nagyon kedves az összes kollegám, szeretek velük dolgozni, amikor az egyik vendég adott egy baráti pofont, fel se fogtam hogy az a szabadnapos kollega. Jó tagok ezek a spanyolok. Viszont a portások még mindig nem ismernek fel. 5-kor végeztem, megkaptam a beosztásom, holnap és vasárnap, holnap reggel (dél környékén) mehetek be az Orange Cornerba beszélni az ottani managerrel hogy akkor most mi legyen. Remélem megoldható, hogy csak az esti műszakban legyek besegítő, mert nappal egy eden után húzós lesz, főleg hogy ez heti 7 nap. Valamint vasárnap megyek eden-en kívül délelött ismét Café del Solban, van megint egy nagyobb foglalás, tehát szerintem érthető miért lett ennek a fejezetnek Alekszej Grigorjevics Sztahanov a címe.

 

Reggel 07:15 van, ismét pörgök, nem tudok aludni, vár a corner. Remélem kielégítő volt ez a post, tudom hogy képekkel is el vagyok maradva, ha nem is holnap (azaz nektek, normális bioritmussal rendelkezőknek, ma), de valamelyik nap azt is pótlom.

 

Üdv mindenkinek, és bárki aki jönne látogatni, keressen meg!

puszcsi


(minden helyesírási és stilisztikai, formai hibáért bocsi, de érthető hogy kissé fáradtan az ember agya tompább)

Szólj hozzá!


2011.07.12. 17:52 yaneuh

Ibiza – San Antonio 2011 Part 4 – Lazy days are over

 

Na, most picit elcsúsztam a blog írással, elfelejtettem minden nap lejegyezni hogy mi történt aznap, meg kezd picit beállni a mindennapi rutin is, és nem minden nap csinálunk valami érdekeset. Szóval ez most lehet hogy szedett-vedettebb poszt lesz.

 

Első, és legfontosabb közlendőm, hogy végre van netünk. Igaz hogy nem a legjobb, és a szobámból nem mindig működik, de van. Így könnyebb lesz a képeket feltölteni, talán a blogot is frissíteni, nomeg tartani veletek a kapcsolatot. A hátránya, hogy már pár nap után érzem, hogy mennyire elkezdtem újra függeni rajta, már már kezdtem ép leszokni, de megint kb eltelt egy nap a semmit tevéssel. Najó ez nem igaz, mert ma is csomó mindent csináltam/ fogok csinálni, de ne szaladjunk ennyire előre. Annyit látok, hogy amig mondjuk eddig edzettem itthon unalmas perceimben, most inkább netet nyomom.

 

A másik, hogy vannak albérlőink. Ez nem rossz, mert termelik a pénzt helyettünk, és azért nem állunk túl rózsásan igazság szerint. Muszáj volt bevállalnunk őket, egyrészt mert Stanislav ismerősei, és ő csomót segített nekünk mindenben, másrészt az anyagiak miatt is. No de egyenlőre nincs velük gond, sokat nem is látom őket, nem zavarnak, szóval minden ok. Azért mikor az öreg (45 éves) Dj forma elővette az egyetlen bőröndjéből, a bőröndjének felét elfoglaló zacskót, ami tele volt parókákkal, és üvöltözött hogy most photo time, picit meglepődtem. Nembaj, elszálásoltuk a mosókonyhában.

 

Julius 3.-áról nem sok emlékem van, na nem mert annyira szétcsaptam volna magam, hanem mert már rég volt, és csak annyit írtam a jegyzetbe, hogy Eden – Judgement Sunday. Ez Judge Jules saját klub estje, ilyen trance-es plüttyögős sz@r. Játszott egy orosz Dj, Arty (nem a mi öregünk) de Stanislav is a fejét fogta hogy ez katasztrófa. Mi csak azért mentünk le, hogy beszéljünk Daviddal, a managerrel, hogy akkor mi legyen velem. Többször volt már róla szó hogy mehetnék oda pultozni, és most kaptam is lehetőséget, keddre, mivel hétfőn zárva vannak. Zene elég ratyi volt, meg nem is akartunk bulizni, szóval elég hamar hazaléptem.

 

Hétfőről semmi emlék nincs :)

 

Kedden (07. 05.) arra kelek, hogy jön haza Maxim, és magyarul beszélget valakivel, nem jöttem rá hirtelen ki az. A Pacha sztár mixere, Robi jött minket meglátogatni, és kitalálták menjünk ki strandra. Igazából már napok óta húztuk hogy ki kéne menni, de sose jött össze, így ok, menjünk. Cala Conte-ra mentünk ki, én már voltam itt, de Maxim most először. Nem teljesen ugyanoda mentünk ahova Sáráékkal, ez most egy homokos rész volt, de nagyon közel egy sziklafalhoz. Eléggé fújt a szél, így nem éreztük hogy mennyire tűz a nap, és hatalmas hullámok voltak. Na meg rengeteg törpe medúza, Robit meg is csípte 1. Vagy igazából 2, de az első valószínüleg csak ép hogy hozzáért. Nekem szerencsém volt, de többször is láttam hogy vagy 3-4 uszkál körülöttem... A part az továbbra is csodaszép, de a legvicesebb az volt, hogy pont egy csapat portugál mellé vertünk tábort, akik mojitot árultak a hűtőládájukból. A marketing is tökéletes volt, egy monokinis csaj rohangált, hogy fresh mojito... Ezt itthon is be kéne vezetni.

Este várt rám az Eden, méghozza a kollegák szerint az egyik legforgalmasabb nap. Megyek be, hogy akkor most mizu, mondják hogy az egyes bár, hajrá. Pult főnök csaj mondja, hogy majd kb 20-30 percet kell vele dolgoznom, azalatt úgyis kiderül hogy jó vagyok vagy sem, utána majd mehetek haza. Ez volt éjfél körül. Ez a Clubland rendezvény tényleg elég nagy tömeget mozgatott meg, de a zene gyötrelem volt, tinidiszkó feeling. Ami viszont nagyon rossz volt, hogy beszart a légkondi, és úgy kellett dolgoznunk. Eden, ha jól tudom egy 5000 főt befogadó szórakozóhely, tömve volt, az egyes bár a legforgalmasabb, és azt a forgalmat vittük 3an. Igaz hogy semmi komoly italt nem kellett csinálni, de hatalmas rohanás volt az egész. 5 körül szólt a PF hogy mostmár akár mehetek is, holnap várunk sok szeretettel... Gondolom ezek szerint jól dolgoztam, de se pénzről se továbbiakról nem esett szó. Edennel kapcs még megjegyezném, hogy annak ellenére hogy ez egy szuper-klub, én belülről egyáltalán nem éreztem annak. Az árak igaz hogy ott vannak, 10€ egy longdrink, 12€ egy redbullos kevert ital, 5€ pedig egy víz. De ugyanazt érzem, mint egész San Antonio-ban, hogy az igénytelen angolok leitatására mennek rá. Ergo 10€ért nem smirnoffot kapsz, hanem vmi noname vodkát, és nem egy üveg kólát mellé, hanem a corneliusból (kóla gép) egy nyomást. Ha minőségit kérsz, akkor az árak még +5€vel felmennek. Koktélok egyáltalán nincsenek is. Valamint említettem már, hogy a légkondi se működött... Nem tudom hogy ezt egyáltalán megengedheti e magának egy hely. Az ok hogy mi izzadtunk mint a ló, de a vendégek is. Egy idő után nagyon nem is fogyasztottak mást, csak vizet. Najó lehet hogy azt más miatt...

 

Másnap ismét sok szeretettel vártak Edenben, egy új klub est indult, a Pornoghrabic Label Night. Ezt Cristian Valera és Marco Bailey csinálja közösen, és kőkemény techno-ról szól. Igazából elég szarul volt meghírdetve, és ennek következményében nagyon kevesen voltak, de legalább kaptam Pornoghrapicos polot. Nomeg ingyen nézhettük a live sex showt, ami szintén nem hátrány. Kollegák nagyon jó arcok btw, szimpi haverkodós mindenki. Srácok is benéztek este, elötte Maxim Vivaban játszott, Marci akart venni egy Jack-kólát, de 15€ért inkább lebeszéltem róla. Miután 5 fele végeztem, felhívtam Marcit hogy merre leledzenek, mit ad isten, ismét a Vivában voltak, Maximot visszaállították zenélni. Gyorsan felbandukoltam, úgyis megörültem hogy úgy néz ki van munka, gyorsan meg akartam ünnepelni egy koccintással. Ebből több koccintás is lett, aztán, mivel Szabina elfáradt, úgy volt hogy hazamegyünk, de Marci szokásához híven megvadult, így inkább nála folytattuk a partyt. Reggel 8ig borozgattunk, majd kitaláltuk, hogy jó, akkor most induljunk haza, késő van, fáradtak vagyunk. Ebből valahogy az lett, hogy a parton (Cala Des Moro) kötöttünk ki, és mint 3 ovódás pancsoltunk a vízben. Igen ám, de semmit nem hoztunk ki magunkkal, se törölközőt, se szest.Vissza mi lakásunkba, chupito, majd Szabina csörög hogy merre vagyunk, csodálkozott hogy Marci sehol. Gyere át, ép készülünk a beachre vissza. Szépen kibandukoltunk a Cala Gracio-ra, ott még elhepajkodtunk, összeismerkedtünk egy holland házaspárral, akiből a férj iráni, akivel elég mókás volt a vízben politizálni. Olyan 4 felé visszaértünk lakásba, de itt már nagyon hullák voltunk, szal ágy viszlát. Este még megjött az új albérlőnk, de csak én voltam itthon, nekem kellett fogadni. Kellemes érzés volt a spanyol/angol/orosz keveréket hallgatni szétdurranó fejjel. A bőröndjében hozott még egy zsák parókát, azzal photo for the good memoryes. Estére úgy ahogy összekaptam magam, így még meglátogattam Marcit, de gyorsan hazaoffoltunk aludni.

 

Pénteken, (07. 08) a Mamboban volt Pete Tong Preparty, ő nyomta, valamint én másik nagy favoritom, Trentemoller. Maxim nagyon akart Pete-el egy közös fotót, végig őt vadászta, mig mi Esztivel pont véletlenül rábukkantunk, gondoltuk mekkora mókásak leszünk, ha nekünk sikerül, neki nem, így elcsíptük egy gyors képre. Sajnos pont akkor ért ő is oda, szóval gonosz tervünk nem sikerült, de legalább mindenki gazdagabb lett egy Pete Tong fotóval. Vicces, hogy van az öregnek önironiája, saját maga is beismerte hogy este a Pachaban élete legekletikusabb line up-ja lesz, miszerint Trentemoller, Usher, (igen, az az Usher) és Pete Tong. Mi egyáltalán nem értjük hogy ez a 3 név hogy jön össze, de ezek szerint annyira ő se. Szokásos esti mászkálgatás a faluban, de azért még eléggé éreztük az elmúlt napok hatását, így semmi vadulás nem volt várható.

 

Marci régóta mondogatja hogy akar venni egy biciklit, így szombaton (07 09) kimentünk a helyi bolhapiacra. Hát mitmondjak, volt itt minden, a Gucci napszemüvegektől kezdve, az antik kardokon keresztül, az ősrégi bakelitokon át, a Stihl fürészig minden, csak bicaj nem volt. Egy jót nézelődtünk, ám hamar haza kellett menni, mert hívott a Café del Mar-os Ramón, hogy 14 órakor vár a Café Del Solban próbanapra. Ezt délben. Yeah. Mindegy, sikerült odaérni, viszont az üzletvezető José mondta, hogy akár haza is mehetek, semmi vendég nincs, jöjjek inkább vissza 9re, mert lesz egy 45fős asztalfoglalás. Így is tettem, eleinte picit meg voltam zavarodva, én hozzá vagyok szokva a bározáshoz, ez meg inkább egy igényesebb spanyol étterem, a vége fele nagyon el is fáradtam, de jó móka volt, itt is nagyon kedves mindenki. Másnap ismét várnak. A helyről még megjegyezném, hogy az egész személyzet vagy sörözött, vagy borozott, allday long, valamint az egyik pincér 2szer is felborította a tálcát, egyszer tele kajával, mégse történt semmi, senki se volt kiakadva, pedig a tulaj is bent volt, csak legyintettek egyet.

 

Vasárnap 1re ismét kezdtem a Café del Solban, José Maria (a tálcadobálós pincér) vezetgetett körbe, írtuk az új étlapot, megtanított a paella helyes tálalására, de igazából nagyon csöndes volt ismét, kb 0 forgalom, így haza lettem küldve, 9kor várnak ismét. Délután pihentem egy jót, (igazából picit beteg vagyok, szóval minden szabadidőm alvással megy el újabban.) majd mikor újra felvettem a munkát, szintén nem volt semmi. Kicsit kiállítottak PR-kodnni, vendégbecsalogatni, de semmi. Kicseréltük az étlapokat, majd átmentem az Edenbe, lenyomni az éjszakai műszakot. Itt már volt munka rendesen, Judgement Sundays, azaz Judge Jules estje. Most a sztárvendég a Cosmic Gate volt, ősrégi slágereivel együtt... Egy félreértés miatt, 5 helyett 7ig voltam bent, hazaengedtek volna korábban, de dübörgő zene, meg az üzletvezető hadarása nem segíti elő a spanyol tudásomat. Azért ok hogy az étteremben nem volt túl sok munka, de azért ez a dupla műszak kemény volt. Ami viszont probléma, hogy semmi konkrétumot nem tudok még, hogy egyáltalán mennyit fogok keresni. Viszont José szerint, megbeszélhető Ramónnal, hogy mindkét helyen tudjak dolgozni, rugalmas állítólag nagyon.

 

Július 7., Hétfő. Azaz az itteni vasárnap. Szabadnap, nincs munka, mivel említettem hogy beteg vagyok, kb csak alvással töltöttem a napot. Este azért megnéztünk egy prePartyt, Swedish House Mafia. Nagyon nem éreztem, át is mentünk a Totál-Cornerbe Marcihoz, ő itatott, de hogy minek azt nem tudom. Kb 2kor már ágyban voltam, és másnap délig ki sem kelltem. Viszont pozítivumként jegyezném meg, hogy legalább mostmár kezdem jobban érezni magam. Egyébként semmi komolyra nem kell gondolni, szimpla köhögős nátha. Csak azt nem tudom mikor fáztam meg ebben a melegben. Bár gyanítom hogy a reggeli törölköző nélküli strandolásnak lehet némi köze hozzá.

 

Nna egyenlőre ennyi, majd jelentkezem, ma is egy vidám duplaműszak vár rám. Képek szokás szerint FBn, bár most azzal is le vagyok maradva.

Üdv

Szólj hozzá!


2011.07.02. 17:33 yaneuh

Ibiza – San Antonio 2011 Part 3 – End of Jun

06 28 Ez a nap nyugisan kezdődött, de hamar felpörgött, ismét egy Eivissában rohangászós, ügyintézős nap kerekedett belőlle, szórtuk a Cvket Playa den Bossán, próbáltunk kontaktokat építeni. Este Sára hívott, hogy lévén itt van az anyja, és neki a barátnője, nem akarok e velük vacsorázni, és naplementét nézni, ami még a café del mar-os naplementénél is szebb. Akartam. Viszont sajna az időt elhúztuk, és naplementéről lemaradtunk, Buddha Barban megittunk egyet, majd átmentünk a szomszédos faluba, egy olasz pizzériába. Én nem értem a spanyolokat. Én csak egy egyszerű csípős pizzára vágytam, kirendeltem a Volcanot, az egyetlent, ahol szerepelt feltétként a csili, hát nem egy dupla calzone pizza volt?! Basszus, 2 pizzát kaptam, de csípni nem csípet. Felipe már az elején oltogatott hogy jujj de kiváncsi lesz az arcomra, meg de erős lesz, de semmi. Amikor utoljára voltam velük, akkor is csíposet akartam, ott is mondta jó előre hogy vigyázzak, nagyon durva lesz, de semmi. Következmény: Spanyolok nem ismerik a csípős fogalmát. (pedig a múltkor még japaleno is volt benne) Visszatérve a pizzázóra, jól beettem így a dupla adagtól, meg persze a sangría, és az utána elfogyasztott házi olasz fagyi segített abban hogy amikor hazaérjek, csak kidőlve aludjak egy hatalmasat.

 

06 29 Másnap reggel Marciék ébresztettek, kellemes "csengőnyomással addig amig nem ébred fel a kis mocsok". Én azt hittem a szerelő jött, és azért nyomja ennyire, így ahelyett hogy a fejemre húztam a párnát, kimentem és megnéztem ki az. Félálomban még fel sem ismertem őket, és kezembe nyomtak egy lábos krumplilevest h tessék jóétvágyat. Álmodok még, vagy mivan?

Ki akartak rángatni a strandra, Maxim nincs itthon, Sáráék meg már elmentek hippi piacra, amiről előző este beszéltünk, így velük tartottam. Nem a mi szokásos Cala De Moro-nkra mentünk, ami itt van egy kőhajításra a lakásunktól, hanem messzebb, egy jó 20 perces sétával a Cala Gracio-ra. Azt mondták, higgyem el, megéri. Megérte. Úgy kell elképzelni, hogy kb egy 20 méteres völgyben van a homokos partszakas, mindkét oldalról szikla fal övezi, amit benőtt már a növényzet, és jóval kevesebben vannak, mivel sétálni kell. Itt egy jópár órát napoztunk, meg Marci úszni akart egyet, nekem kellett elkísérni. Átúsztunk egy szomszédos öböl/kiálló sziklás partszakaszra, mert láttuk hogy elöttünk páran átcuccolnak, és kivánvcsiak voltunk mi van ott. Izgalmas, tengeri sünöktől parázós partraszállás következett, majd gyors körbenézés, és láttuk, hogy 14 éves fiatalok mászkálnak fel egy kb 5-6 méteres sziklára, és onnan ugrálnak. Marcit az ugrás, engem a mászás hozott lázba, szóval gyorsan átúsztunk oda. Mit ne mondjak a mezítlábas mászás izgalmas, ennél már csak a sziklaugrás kontaktlencsében a mókásabb. Jó volt nagyon, bár vicces, hogy míg mi erőt gyűjtöttünk az ugráshoz, a kis tinilány pikk pakk megmászta a falat, és hatalmas vigyorral az arcán ugrott egyet, majd újra... Ez volt az első mászásom spanyolországban, sőt, már majdnem mondhatni első Deep Water Solo-mnak is. Nagyon jó élmény volt. Visszaúsztunk Szabinához, itt még napoztunk egy picit, én átéltem ezen a napon az első leégésem is. Szerencsére nem vészes. Az egyetlen ami bánt, hogy a strandra nem vittem magammal fényképezőt, és se a partszakaszt, se a mászós ugrálós részt nem tudtam lefényképezni. Majd visszamegyünk. Estére nem volt semmi programunk, nem tudtuk mit kezdjünk magunkkal Maximmal, így a már jópár napja megvett Sangríával lementünk sétálgatni a sétányra, beszélni az Eden-es Daviddal, meg picit lightosan éjszakázni. Persze David nem volt bent, így Maxim másnak szórta most promó Cdit. A bor kellemesen megcsapott, igazából sok minden nem történt, csak mászkáltunk, meg hazafelé benéztünk a Viva bárba, ahol egy angol/német Dj páros játszott, de hamar elnéptelenítették a táncteret. Marci munka után ide még benézett, mondta hogy durva napjai vannak bent, és kéne egy segítség, mondogatja már ezt a főnökének is, úgyhogy másnap menjek be reggel egy Cvvel.

 

06 30 Kurva korán kelés, gyors zuhany, felöltözés, le Orange Bar-ba.

-Szia, itt van a manager?

-Nincs.

-Mikor lesz itt?

-Kb 1 óra.

-Oh yeah.

Igazából fel a lakásba nem volt kedvem menni, meg kezdtem megéhezni is, úgy terveztem majd a managerrel való beszélés után itthon eszek, de ez most keresztülhúzta a számításaim, beültem egy angol reggelire egyik bár/étterembe, mivel láttam hogy csak 4€ az egyik fajta reggeli. Fizetésnél meglepetésként ért, hogy a fél liter gépi kóla pontosan ugyanannyiba került mint maga a reggeli, ami 2 szelet toastból, főtt babból, baconból, tojásrántottából, és egy kolbászból állt. Fene se érti ezt.

Managerrel viszonylag folyékonyan és sokat beszélgettünk, Marci barátjaként mutatkoztam be, szerintem szimpatikus voltam neki, de a szokásos szöveg, most nem keresnek embert. Remélem Marci gyerek majd jól megpuhítja.

Eszti szerzett nekünk estére ingyen jegyeket az Ushuaia-ra, ez egy day time party Playa Den Bossá-n, és ma a favoritjai játszottak, azaz a Cadenza – Vagabundos, és ezen belül is Luciano. Az egyetlen probléma az volt, hogy csak 9ig lehetett ingyen bemenni, és bent félelmetes árak vannak. 15€ egy longdrinkért... Valahogy úgy jött ki a lépés, hogy nem fogyasztottunk semmit, meg én nem is nagyon éreztem a hangulatot, de muszáj volt megnézni. Maga a hely elég exkluzív, nagyon jól néz ki, medence, napágyak, gyönyörű hostess, és nem hostess lányok mindenütt. A Vagabundos-ról tudni kell, hogy ez egy olyan party sorozat, ami a 20-as, 30-as évek design-jára megy rá, a személyzet és a dj-k cilinderben, hózentrógerben, és kifestett szemekkel nyomják. Mindenki rá van flashelve ezekre a cilinderekre, mi is rá voltunk, és ezt tudta a személyzet is, így a gyönyörű hostessekkel neki álltak ingyen cilindereket osztogatni. Yeee! Viszont itt ért egy elég kellemetlen élmény is, hátulról, miközben azért elég önfeledten bulizgattam, egy srác lelopta rólam az enyém. Viszont, itt ért egy kellemes élmény is, rá 30mp-re egy másik tag oda adta sajátját. Igazából azt hittem hogy ugyanaz adja vissza aki elvette, csak késöbb vettem észre hogy nem, így meg se tudtam köszönni. Eszti Luciano imádata miatt elhúzódott az este, meg még beugrottunk Eivissába szokásos ügyintézésre, de sajnos most is kevés sikerrel. Kicsit még sofőrködtünk, kb 1re értünk haza, ismét hullán.

 

07 01 Még 29én láttuk, az esti túránk alatt, hogy ma Pete Tong estje lesz a Pacha-ban, Gui Boratto-val és LMFAO-val. (És most kapok az alkalmon és zárójelesen megemlítem hogy itt hogy működnek a club esték. Minden este ki van adva egy szervező brigádnak, Pacha esetében a péntek Pete Tongnak, a csütörtök Gettó Dávidnak, a vasárnapok a Vagabundos-os brigádnak, de pl az Amnesia esetében a kedd a radio1-os Annie Max-é, a hétfők meg a Cocoon-os Sven Väth-é. Nagyon szépen el van ez osztva, és igazából minden napra jut egy nagy név. Nah de nem ők ám a fő attrakció, hanem azok akiket ők erre a napokra szerveznek, mert mindig hívnak ám még valami nagy ágyút. Az egész szigeten a nagy óriás plakátokat, amit nálunk OTP meg mert hülye azért nem vagyok reklámozásra használnak, nah itt csak Carl Cox-okat, Testo-kat meg Garreth Emmery-ket lehet látni.) Maxim az LMFAO miatt, én Gui miatt, és mindketten az öreg Pityu miatt egyből tűzbe jöttünk, dobtuk is az SMSt a Pachas mixer Robinak, hogy pretty please with cherry on the top. Oké elintézi. Jííííííhá.

De ez csak este lesz, addig el kell ütni az időt valahogy. Én szerelőre várással töltöttem, aki nem jött végül. Sára felhívott olyan 6 fele, hogy akkor 8kor itt vannak, mert pörköltparty náluk, menjünk. Vannak dolgok amiknek nem lehet ellentmondani, és ez is olyan. De elötte még Stanislav is beugrott, bizniszelni Maximmal, és szervezett nekem 10 órára egy meetinget a Café del Mar tulajával, Ramón-nal, hátha keres munkát. Itt azért picit besűrüsödtek az események, Sáráék is késtek picit, szóval kirohantunk hozzájuk, megettük az előételt, és ittam egy sört, vissza a sétányra, beszéd Ramónnal (aki azért a Café del Mar miatt elég nagy példakép mindkettőnknek) majd vissza Sáráékhoz. Picit még a meetingről. Itt volt először az az érzésem hogy tényleg megpróbál segíteni valaki, kérdezgette hogy felszolgáló tapasztalatom is van e, meg mondta hogy körbenéz a többi helyén, hátha valahova be tud rakni. Mondjuk valószínüleg nagy löket volt, hogy a felesége orosz, és hogy Stanislav szervezte le az egészet. Mindenesetre nagy spíler az öreg, nagyon közvetlen és kedves volt, és ha mást nem, legalább egy löket önbizalmat és pozitiv energiát kaptam tőlle. A szomszédos Mambo-ban az esti Pete Tong Pre Partyja volt, egy 10 percet hallgattuk, majd léptünk vissza Sáráékhoz. Megértették hogy el kellett jönnünk, hisz azért munkanélkül a szigeten elég drága az élet, még így is hogy spórolunk amin tudunk. A sertéspörkölt nokedlivel, tejföllel és ubisalival nagyon jól sikerült, a Sangría is, és a társaság is nagyon jó volt. Nem azt mondom, hogy 100%ig, de azért elég jól értettem mindent amiről szó volt. Eddig azt vettem észre hogy csak akkor értek mindent, ha kifejezetten nekem mondják, viszont egymás közt már annyira nem figyelnek oda, és elvesztem a fonalat. Na most ez se, szóval picit fejlődtem már. Éjfél után a brigád kezdett szállíngózni, így nekünk se volt kellemetlen hogy megyünk tovább, haza, zuhi, gyors ital, Eszti mobup, majd Pacha!!!!

Igazából meg tudnám szokni ezt az életet, a soron kívüli beengedést, úgy hogy maga a barmanager jön ki értünk. Bent pacsi Robival, kérdezi mit innánk, én ugye Caipiroska párti vagyok. Maxim meg nem ért hozzá, szóval ugyanazt amit én.

-De várj, lehetne passion?

-Persze, csak sajna szirup nincs, knéytelen leszek rendesen passion fruitból megcsinálni.

-Hát jó. Mennyivel tartozunk?

- ;)

Robi a Sushi bárban dolgozott, ígyhát ott kellett hagynunk, beérve kb akkor kezdhetett Gui, szerintem félelmetesen jó szettet játszott. Úgy örültem mint kutya a farkának, vagy hogy szokták ezt mondani, hatalmas vigyorral az arcomon élveztem az egészet, azt hogy tomboltam végig nem lehet mondani, mert ahhoz eléggé más zenét játszik. Aztán jött az LMFAO, ami szerintem katasztrófális váltás volt Gui után, totál más stílus, az egyik egy kellemesen torz és pozitivan disszonáns szimfonia, a másik meg Gettó Dávid a roxy rádióban. Az igaz hogy hatalmas műsört csináltak, de engem ez nagyon lehúzott, inkább kimentem a teraszra nézelődni. Utána az öreg Pete játszott, itt már fáradtunk, de azétr picit még bírtuk, nagyon odarakta magát ő is. Jó volt látni az egyik nagy példaképet élőben. Ráadásul hátulról, teljes rálátással a dj pultra, látva h miket csinál. Vicces volt, hogy 3 fellépő, és totál más setupot használnak. Gui egy macbook, egy apc40, és abletonban a saját számai, ezeket manipulálja élőben. Az LMFAOs tagok is használták az apct, de náluk sokkal kevesebb funkciója volt, egy másik arc közbe seratozott 2 pio1000-el, meg a szinpadon bohóckodtak a mikrofonos Mck. Aztán Pete is előkapta az ő mac-jét, de ő két NI x1 bőgette a Traktorját.

Igazából ez egy kurvajó este volt, rengeteg pozitív töltéssel, pont előző nap picit ki voltam már fakadva, erre tessék, kaptam egy ilyen estét, és mindezt for free. Pedig össze számolva, a belépő 60 lett volna, a caipiroska kb 18, akkor még vacsoráztunk is, nomeg a Café del Mar-os Ramón is...

Haladjunk tovább ebbe az irányba.

 

Basszus, azt nézem hogy most 4 napról írtam 3 oldalt, múltkor az egész hét lett kb ennyi. Igaz hogy most még élénkebbek az emlékek, ezért is tudtam sokat írni róluk. Vajon feltöltsem ma, vagy gyüjtsem még az élményeket? Végtére is vége juniusnak, kezdődik "A" szezon... Áh megebédelek aztán meglátom mi lesz.

 

Csak feltöltöttem...

Szólj hozzá!


2011.06.27. 16:12 yaneuh

Ibiza – San Antonio 2011 Part 2 – First Week in Paradise

... (06 18) San Antonio-i kikötőbe, ahol Sára már várt minket. Robogóval felvezet minket újdonsült otthonunkba, párszor ő is eltéved persze, ami nem csoda, szerintem az összes utca egyforma. Házinénivel lebeszéljük dolgokat, első részletet könnyes szemmel kezébe adjuk, majd Dani által adott Real Hacienda Tequilaval koccintás. Nem gondoltam volna, de van tequila ami izlik... Sára türelmesen megvárta amig kipakolunk, összekészülünk, majd elvitt egy gyors sétára a faluba, megmutatta a nevezetességeket, mint például a Café del Mar, vagy a Buddha Bar. Egy Tapas barba beültünk vacsorázni, 4-5 féle tapast kikértünk, nagyon finom volt minden, degeszre ettük magunkat, utána én moccani se tudtam. Itt még találkoztunk Maxim ismerősével, Esztivel, majd ő találkozott a Russian Mob kontaktjaival, kicsit felpörögtek az események, és végül az Eden-ben kötöttünk ki a VIP részen. Nice welcome party...

 

Vasárnap (06 19) reggel kimentem sétálgatni, felfedezni a környéket, keresni wifi helyeket, beültem egy bárba wifit lopni, de sajna nem jött össze... Késöbb kimentünk a partra is tiszteletünket tenni, itt a napozás és kötelező fürdés mellé egy kis flair is beficcent, az emberek picit furcsán néztek, de a Lifeguard megtapsolta egy két nehezebb trükkömet. Este beültünk Sára munkahelyére, picit internetezni, valamint vacsorázni, nagyon finom a mogyorókrémes csirkenyársuk vegyes rizzsel, valamint leteszteltem Sára caipirinhajat is, ez is jól sikerült. Picit mondjuk furcsállom, hogy valahogy azok a caipirinhak amiket én kérek, mindig erősebbre sikerülnek a kelleténél, úgy érzem kezdenek már ismerni... Kicsit még sétálgattunk a West-End nevü utcában, igazából ez nem is 1, hanem 2-3 utca, rengeteg bárral, szórakozóhelyel, kocsmával, és hatalmas tömeggel. Igazi karnevál hangulat van, egy a baj vele, hogy csak angolokkal van tele. Maxim felvette a kapcsolatot egyik ismerősével, aki a Pacha étermébe mixer, és a végeredmény az lett, hogy vendéglistásak lettünk a Vagabundos partyn, (Luciano, Cesar Merveille, Michel Cleis, Andrea Olivia, Digitaline) amit vétek lett volna kihagyni. Pacha egy gyönyörű hely, nem véletlenül van ennyire felhípe-olva, de meg is kérik az árát, erre a bulira 60€ lett volna a belépő, és 1-1 ital kb 12-15€ között mozog...

 

Másnap (06 20) lementünk megkötni a szerződést házinéninkkel, boltokba mászkáltunk pár alapvető élelmiszerért, de a közeli bolt helyett a GPS átvitt minket egy totál más városba, szóval picit looserek voltunk. A Pachas mixer gyerek (Robi) befényezett engem a Lio-ban, hogy nagyon jó mixer vagyok, és hogy tanítsam be az ottani arcokat, mert ők nagyon nem értik a témát. A Lioról azt kell tudni, hogy ugyanaz a tulaj mint a Pachanak, idén nyílt, és jelenleg ez Ibizának a legmenőbb, legluxusabb étterme. Másnapra kaptam is időpontot, hogy várnak megbeszélésre. Nice. Hetfőkről még azt kell tudni, hogy ilyenkor van a Cocoon, ami elég nívós egy sorozat, ezen a napon olyan nevekkel mint Jamie Jones, Richie Hawtin, Ilario Alicante, Ricardo Villalobos & Marco Carola. De sajnos annyira hullák voltunk hogy ezt végül kihagytuk.

 

Kedden (06 21) nagyon nem csináltunk semmi említésre méltót, nap közbe kimentünk a partra, napozni és úszni, itt egyrészt egy angol pár csinált fesztivált, hogy San Antonio mekkora szar, és hogy ő nem ezért fizetett, és inkább Bora Borán lenne, de mindezt úgy hogy a szilikon melleivel monokinizett... Vicces élmény volt. Valamint miközbe feküdtem a parton, fél füllel hallottam hogy a távolban magyarul beszél két lány, oda is mentem hozzájuk Ildi és Zsuzsi, már régebb óta vannak itt, az egyik lány már ide be is házasodott, most vár gyereket. Ildi meg szegény menne bulizni, de nincs kivel, szóval gyors telószám csere. Este Lio, gyönyörű egy étterem, 20.30kor nyit, de 6kor már gőzerővel terített a személyzet, készítette a konyhát elő a japán séf, próbáltak a rúdon a táncoslányok, komoly lehet a hely működés közben. Úgy volt hogy 6kor várnak a megbeszélésre, de a fő fő manager ép tárgyalásban volt, 7 fele odajött, hogy nem is keres személyzetet... Miután megtudta hogy beszélek spanyolul picit más szemmel nézett már rám, de így is elég csalódottan jöttem el, mert Robi nagyon úgy adta elő, hogy mennyire várnak már rám.

 

Szerdán (06 22) korán keltünk, papirokat intézni, itt a spanyoloknál ahhoz hogy dolgozni tudjunk, kell a NIE szám, de ez rengeteg embernek kell szintén, így a rendőrségen ahol intézik hatalmas sorok szoktak kialakulni. Mi 6ra mentünk oda, így még az elsők voltunk, de annak ellenére hogy 9kor nyit, fél 8 fele már tobzódtak az emberek. Sajnos viszont sokat nem tudtunk intézni, kezünkbe adtak egy sorszámot, hogy szeptember 28án jöjjünk vissza, ekkor lesz kész. Valamint intézzük el a seguridad social számot, ezzel már tudunk dolgozni. Uzsgyi, ez viszont pikk pakk kész volt. Hazajöttünk picit pihenni, majd vissza Ibiza városba, mert Robi intézett még egy kört a Lioba nekem, most ő is velünk jött, most valaki teljesen mással beszéltünk, ő már úgy rakta el a Cvm, hogy próbanapra felírt. Remélem lesz belőlle valami, bár minden nap ingázni San Antonio és Ibiza város közt húzós lesz...Este 10re még volt egy megbeszélésünk egy német tulajjal, Mr Wolfi-val, de eddig sok időnk volt, szóval sétálgattunk Ibiza ó városában, felmentünk a várba, lőttünk egy pár képet, gyönyörködtünk a tájban, és hasonló tipikus túrista dolgok. Mr Wolfival is munka ügyben találkoztunk, ő a Space Bár tulajdonosa, megnézte Cvinket, nekem adott egy tippet hogy egyik ismerőse most nyit egy helyet és keres bartendert, valamint bíztatott hogy a nyelveimmel nem lesz nehéz munkát találnom, Maximmal meg megbeszélték hogy néha játszhat a bárban. Nie ügyintézésben is adott egy számot, segítőkész volt nagyon. A nagy séta azért kifárasztott minket, de már mindnyájan éreztük a bebacsi elvonás tüneteit, szóval bedurrantottunk egy üveg vodkát, kicsit kevergettem itthon caipirinhakat, majd nyakunkba vettük a várost, de még mindig nem megabuli. Ennek ellenére 5 körül ágyba kerültünk.

 

Másnap (06 23) én nagyon hullán ébredtem 12 körül, felkelltem reggelizni, majd kb egyből vissza is dőltem siestázni, erre nagyon hamar rá tudnék szokni. Maxim ment egy orosz brigádot kisérgetni, meg sofőrködni, nekem sok kedvem nem volt, valamint nyelvi nehézségek is adódtak volna, így itthon maradtam, kimentem a partra sétálni egy hoszabbat, még mindig szerelmes vagyok a tájba, nem lehet megunni. Este Maxim hazaért, hogy rohannia kell tovább, vinni a VIPeket Space-be, de intézett nekünk egy boat partyt, ahol ő zenél, én meg mixerkedek. Oh yeah. Én még séta közbe láttam hogy a Kanya Beach keres munkaerőt, másnap van a toborzás, szóval korán ágyba kerültem.

 

Pénteken (06 24) korán kelltem, de hogy minek?! Jegyeladókat kerestek, az a munka meg annyira nem érdekel, akkor már inkább leszek masszőr a tengerparton, 15perc 10€, íme a jövő vállalkozása. A boat partyra összekészültünk, én a mixer cuccokat, Maxim a zenéit dobálta be, felszedtünk Stanislavot (orosz Dj tag, Eden egyik estéjét ő viszi) és a barátnőjét, majd go Ibizavárosba a kikötőbe. No a hajó party picit máshogy alakult mint terveztük, nekem nem kellett mixerkedni, cserébe csak all inclusive bulizhattam. 60€-t ismét sikerült megspórolnom...Folyt a pezsgő, a sör, a mojito, a pincérek sushival mászkáltak körbe előétel gyanánt, majd kapott mindenki egy akkroa sült húst mint a fejem... Azt számoltuk hogy a 60€t simán megéri a buli, de így ingyen még inkább. Kb 5 fele indultunk el a kikötőből, 10re értünk vissza, eddig több DJ felváltva nyomta a zenét, egy orosz DJ páros kb hasonlót mint amit én akarok, velük el is kezdtem haverkodni, itt laknak San Antonioban. Volt egy kissé excibionista csaj, az nem zavartatta magát, 50-60 ember elött simán nekiállt topless táncolni.. Stanislavval beszéltük még, simán van rá lehetőség hogy én is játszhassak, nagyon közveltenek és jó fejek ezek az oroszok. A hajón még ott volt a tegnapi VIPekből egy páros, őket haza kellett volna dobni, de kitalálták hogy étterembe akarnak menni. Azt is, hogy nem kettesben akarnak enni, így meghívtak minket is. A Can Pao étteremben kötöttünk ki, nagyon finomakat ettünk, szép volt maga az étterem is, San Rafael környékén, a sziget belsejében van. Bevallom én egy picit megszédültem az áraktól (meg a hajón elfogyasztott tömérdek mojitotól), de a 2005-ös Reserve bor picit helyrehozta a kedvem. Nagyon jó este volt, az egyetlen negatívum, hogy oroszul a nazdarovje-n kívül egy árva szót se ismerek, és így elég nehézkesen ment a kommunikáció. Ágyba kb 3-4 fele kerültem, de ismét hullán...

 

Szombat, (06 25) pont egy hete vagyok a paradicsomban. Sára szabadnapos volt, így felhívtam hátha van kedve csinálni valamit, mondta hogy ők mindenkép mennek strandra, tartsak velük. Nekem is ehhez volt kedvem, így így tettem. Felipével, és egy haverjukkal, Javierrel mentünk, egy távolabbi part szakaszra, Cala Conta-ra, ami egy sziklás, de gyönyörű rész. És mivel picit el van dugva, tömeg se volt. Kristálytiszta volt a vize, olyan 20-30 méterre a parttól is láttam még a talajt, én botor azt hittem hogy azért mert olyan sekély, de nem, nagyon mély volt már itt is. Aztán megéheztem, elvittek egy helyi kocsmába, ahova ők járnak, itt picit még sörözgettünk, meg kajáltunk, de már kezdett bezsongani a fejem a sok hadaró spanyoltól. Este picit megint rohanósra sikerült, úgy volt hogy Maxim 2től játszik a Viva bárban, de elötte még le kell menni az Edenbe, valamit spanolni az oroszokkal. Ahogy leértünk Edenbe, karszalag fel, gyors karika bent, majd rohantunk vissza a lemeztáskáért a házba, na meg egy kör vodkáért, és le a Vivaba. Itt sajnos nagyon kevesen voltak, így nem tudott nagyot alkotni, Esztivel kiélveztük a wifi adta előnyöket, majd 4kor még vissza Edenbe, oroszok már nagyon nyomták. Kicsit még tomboltam, majd go home sleep.

 

 

Vasárnap. (06 26) Előző este el felejtettem megemlíteni, hogy megismerkedtünk még egy magyar sráccal és a barátnőjével, Marcival és Szabinával, mára velük volt megbeszélve egy kis strand, 3-4 fele kimentünk chillezni velük. Nem sokat voltunk kint, max 2 órát, azért még féltjük tejföl bőrünket a tűző mediterrán napfénytől, bár már kezd kevéske szinünk lenni. Estére viszont egy nagyon jó programot beszéltünk meg, sunset nézés a café del mar-on. Igazából leírhatatlanul gyönyörű. Át kell élni, nem csodálom hogy egy egy társaság hajót bérel és úgy nézik meg. Eddigi tapasztalataim alapján valóban San Antonioban a legszebb a naplemente. Este aztán megvendégeltük újdonsült barátainkat, egész kis magyar brigád alakult ki, megittuk a maradék vodkánkat, majd tettünk egy jó kört a faluban. Igazából ez a WestEnd olyan mint a mónika show, ki kell ülni, és nézni a műsört, valami mindig történik..

 

Nna íme, több mint egy heti esemény, azért peregnek a dolgok, sajnos munka még elég kilátástalan, van egy két telefonszám, de mindenhol azt hallom, hogy későn jöttünk. Valami tuti lesz, anyagilag nagyon jól állok még, okosan megfogom a költést, valamint spórolunk mindenhol. Viszont én még mindig úgy érzem magam mint egy álomvilágban. Akárhova megyek, kapkodom a fejem, nézem a tájat, a kilátást, egyszerüen nem tudok betellni vele. Hiába láttam már ugyanazt a partszakaszt majd minden nap, még mindig ugyanúgy lenyűgöz.

Viszont nem tudom hogy fogok e így minden napról pontos beszámolót írni, ha van rá igény, akkor persze igen, de nem tudom mennyire érdekes hogy mikor megyek ép közértbe vagy Wcre, meg reményeim szerint, lassan azért kialakul valami heti rutin, mert most még ilyen fél nyaralásban érzem magam, de igazán el se engedjük magunkat, mivel az árak elég húzósak ha nincs itteni kereset.

Szólj hozzá!


2011.06.19. 23:24 yaneuh

Ibiza – San Antonio 2011 Part 1 – The Trip

Csütörtök hajnali 3 óra. Picit feszülten várok, mert az éfjeles indulás elhúzódott, de ennyi baj legyen. 3 után picivel Maxim befut a vörös peugeotjával, kis tetris, hát mit ne mondjak, a kocsit úgy megtömtük, úgy néztünk ki mint egy menekült tábor előfutára.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A határt hamar átléptük viszonylag, az első osztrák szakasz még viszonylag nyugis volt, persze rengeteg Stau, Németeknél detto, majd ismét Austria. Svájc viszont olyan mint egy kis mese világ. Gyönyörűen zöldelő mezők, kis kunyhók, hatalmas zord hegyormok, eldugott tavacskák, amik olyan kék színben ragyognak, hogy az nem is evilági. Wallensee-nél meg is kellett állnunk egy rövid fényképezkedésre és pihenőre. Szerencsénk volt, mert pont olyan időben értünk oda, amikor a legjavát mutatta nekünk. Útközben még rengeteg mászásra alkalmas sziklát láttam, egyszer emiatt vissza kell térni. Svájcban volt még egy apró eltévedésünk egy hegyi faluban, már közel a francia határhoz, itt GPS félrenavigált minket, de végül gond nélkül kijutottunk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A francia szakaszon nagyon nem történt semmi említésre méltó, ennek nagyrészét végig is aludtam, majd olyan péntek hajnali 3 körül át léphettük a Spanyol – Francia határt. Itt már meglehetősen fáradtak voltunk, Valencia rohadt távol, Barcelona közelebb, de ott Sónar fesztivál miatt szállást találni elég esélytelen lett volna, így úgy döntöttünk megszállunk Lloret De Marb-ban, ahova reggel 6kor meg is érkeztünk, én már hullán, csak rezignáltan konstatáltam a körülöttem történő dolgokat. Persze szállásunk nem volt foglalva, így várt még ránk egy jó kör. Jópár szállodában volt alkalmam gyakorolni a spanyolom, nekünk az volt a kikötésünk, hogy legyen örzött parkoló, és adjanak egy olcsó szobát, nekik meg az hogy jöjjünk vissza 8 után amikor lesz illetékes személyzet bent.... Nagy nehezen 10 órakor csak becsekkoltunk, én ekkor már zombiként csak követtem az eseményeket, ágy, majd egy jó 10 órás alvás, ami után nem sokkal éreztem kipihentebbnek magam :) Este azért gondoltuk lemegyünk körbenézünk ha már itt vagyunk, időnk még van, nosza. Itt szembesültem először a bedobó host és hostesekkel, mindenféle promócióval próbálnak rávenni minket hogy térjünk be az ő szórakohóhelyükre, de az igazán meglepő az az, hogy miután látják hogy nem fogjuk őket választani, még nekiállnak haverkodni, jófejeskedni, tanácsokat adni, egyik host még mondta is, hogy ha nem 1 óra alatt akarjuk megtenni a 100 méteres szakaszt, akkor inkább az úttesten próbáljunk közlekedni. A városháza elött még volt egy spanyol karnevál szerüség, itt is rengeteg ember táncolt, még lementünk a partra belelógatni kezünket első alkalommal a Földközi tengerbe, pár képet lőni, majd rájöttünk hogy indulás elött jó lenne egy pár órát aludni, szóval visszementünk a szállodába.

 

 

Pénteken viszonylag korán indultunk tovább Valenciába 14 órakor indul a kompunk, de sok infot nem tudunk róla, mikor kell beszállni, egyáltalán honnan indul, szóval szándékosan adtunk magunknak időt. 10 óra fele oda is értünk, picit shoppingoltunk is, vettem 2 karabinert meg egy revesrot, valamint kipróbáltam hogy fogok tudni a bankkártyámmal fizetni. Viszont Valencia gyönyörű. Mindenhonnan azt hallom hogy a déli, mediterrán országok koszosak, elhanyagoltak, zsúfoltak, de ez ennek az ellentéte. Az egész város nagyon tág, 4 sávos főutak mindenütt, de forgalom nincs rajta sok, valamint az egész (!) város parkosítva van. Nem 1-1 kósza zöld folt, akármerre néztem vagy műemlék, vagy pálmafák, vagy valami látnivaló. Ha San Antonio nem jön be, akkor Valenciaban próbálok szerencsét. Komphoz 1 órára kellett visszaérni, szóval túl sok időnk nem volt, pár gyors kép, kis eltévedés, becsekkolás, majd 1 óra késés a hajótársaság hibája miatt. Eleinte azt hittük hogy 7 ember késése miatt várunk, de utólag kiderült, a társaság rontott valamit nagyon el, 11 autó a kikötőben maradt, mert nem fért fel, és 17 párnak volt valami gond a foglalásukkal.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kompon már meglehetősen nyűgösek voltunk, hosszú volt az út nagyon eddig, a késés is betett, valamint a büfé személyzete is érdekes munkamorállal dolgozott, így az éhségünk is csak késöbb került csillapításra. Így a tervezett 16.30 helyett 19 órára érkeztünk meg a ... ( to be continued)

 

Képeket később feltöltöm, blogmotor nem akarja az igazat, facebook-on úgyis fent van majdnem az összes.

Szólj hozzá!


2011.05.10. 05:15 yaneuh

2011 május promo mix - az újászületés

Igazából csak ki akartam próbálni hogy tudom e még a jelszavamat, igen, tudom, valszeg nemsokára elkezdem újra írogatni. Addig egy kis zene. 

Szólj hozzá!


2009.09.17. 20:56 yaneuh

Megalománia

Azt hittem ez egy különlegesebb pillanat lesz...

Már napok óta érett, nézegettem mindig, de aztán mégis oly hirtelen történt meg: átléptem a 10 000 zeneszámot. Már ami a gépemen van, mert CDk ből van még megszámlálhatatlan a szobámban, meg bakelitból is egypár. De visszatérve, ez a mennyiség winamp nem pontos becslése szerint 1203 óra. Ezerkétszázhárom. Több mint 50 nap folyamatos zene. 7 hétig szól egyhuzamban, ami 1.75 hónap. Remélem sikerül érzékeltetni mekkora mennyiség is ez :D És a legszomorúbb az egészben, hogy ettől függetlenül nem mondhatom azt hogy na most elég, folyamatosan látok olyat ami kell...

Akartam erről régebben külön postot írni, de aztán elmaradt, meg csináltam egy oldalt is neki külön inkább, de nyáron vettem két Numark Axis 2-t. Ezek DJ cd lejátszók, éshát nagyon az alja szint, kezdő/belépő. Sokat nem tudnak, de az ár miatt ezeket akartam, ugye mindig foglalkoztatott a téma, és úgy voltam vele hogy ameddig nem veszem meg, addig úgyis csak szenvedni fogok hogy dejó lenne. Megvettem és nem bántam meg, már csak azért sem, mert rengeteg olyan zenét ismertem meg amire azt mondom h pffff. :) Tényleg nagyon olcsók voltak, és ha komolyan érdekel a dolog, akkor ráérek még bővíteni. Legalábbis ez volt a végső érv ami miatt ezeket választottam.

És sor is került a bővítésre, ezekben a percekben adtam le megrendelésem egy Behringer Tweakalizer-re, hogy ez jó lesz e vagy sem majd kiderül, mindenesetre Ausztriából jön, így ez se annyira vészes. Tud csomó effektet, lehet vele skreccselni is (húúú) meg számolja az BPMet is. Meglátjuk mennyire tudom majd hasznosítani.

További bővités, van erre is egy ütemtervem, mivel bulizni most úgyse járok (kösz EA és BGF) havonta tudok erre költeni. Októberben vagy mégegy Tweak, mert párosban szép az élet (már ha bevállik) vagy egy másik proci, vaaagy, egy komolyabb keverő. Ezt még megálmodom, de az értelmesebb a keverő lenne igazából, bár inkább a procik felé húz a szivem. Hülye vagyok, ez van. Novemberben és Decemberben pedig a zenegyártás irányába nyitok, a KORG nano termékcsaládot akarom megvenni, ezekkel, és egy jó program segítségével tudok már zenéket is csinálgatni. Napokba rengetek videot nézegettem ezzel kapcsolatban, és ugyanez jellemző erre is, mint minden termékemre: belépésre, kezdéshez jó, de ha igazán komolyan akar az ember ezzel foglalkozni, akkor nem árt többet belefektetni. Mivel nekem ez nagy valószínűséggel csak hobbi marad, ezért ezek a termékek tökéletesen megteszik, egy házibulit ki tudok hangosítani, ennél többre pedig per pill nem is vágyok. Ja, és valamikor nem ártana beújítani egy rendes fülest is, ez is valószínűleg a téli időszakra fog esni. Persze minden függ a munkától is..

Na, majd még jönnek a frissítések, és néha nézegessétek a yfm-music.tk is, hátha frissül :) (erről kis háttérinfó: van egy félkész dance mix, de olyanyira nem tetszik, hogy tuti nem töltöm fel. Kb olyan mint a régiek amikre büszke voltam, de mostmár nem :) elképzelhető hogy megmaradok minimálnál, az valahogy úgy érzem megy.)

Éééés sorry ha bentmaradt 1-2 rövidítés, sajna munka miatt nagyon rászoktam.

Szólj hozzá!


2009.08.27. 11:26 yaneuh

New Project

Aminek indítottam egy külön oldalt.

www.yfm-music.tk.

Check it out ;)

Ezen az oldalon is elérhetővé tettem, oldalt van egy lejátszó, kicsit várni kell hogy elkezdje. A "post" gombot megnyomva lehet válogatni az eddig publikált mixek közt.

Szólj hozzá!


2009.08.23. 17:42 yaneuh

Augusztus 20 és környéke

Úgy tűnik ezt a nyarat 4 napos intervallumokban vadítom. Ott volt ugye sound, aztán summerfest, most meg ez. De kezdjük az elején.

Noha szigorúan nem tartozik hozzá, de hétfőn (17) beültünk csipivel lájtolni serpába. Ahha. Inni módjával azt nem lehet. 2 sör, 6 gintonic, 9 caipirinha, 3 speed, és 2 vodka redbull lett a vége. Nomeg 4 órányi Guitar hero xD Aztán rémlik valami vendéglátós buli romkertben is, de itt már vége volt mindennek.

úúú ezt nagyon elfelejtettem, de kedden (18) meg Vandámmal roséztunk dumáltuk gödörben(wtf? gödör?? jó lesz az katapultnak is. látszik h vodkát bontottunk), sajna én mivel dolgoztam másnap korán hazamentem, de ők azért megvadultak ahogy elnéztem... Legalábbis V biztos.

Szerdán elment család balcsira, én úgy döntöttem h maradok itthon mert az jó, meg már eligérkeztem millió helyre.

Szóval szerda, (19) Sasha, Digweed és Zabiel a városligeti tónál. Isten buli. Nélkülem :) Helyette Gergő öccsének koncertjén tomboltam,(ahol Bence még mindig fasza, a beatboxos srác is tehetséges, de még azért gyerekcipő) majd Rewind corvintetőn. Itt nem voltam igazán formában, főleg mert az éjszaka 2szer is sikerült kijózanodnom, így igazi faillord módjára 2kor már hazajöttem.

Csütörtök, (20). Tüzijáték a városban, mitad isten, megint nélkülem :D Helyette inkább Gergőnél roséztam, meg dumáltunk, lájtos házipary, nem mentünk be városba mert Buci másnap hajnalban utazott, meg különben is. Azért sikerült megborulnom hála a magasságosnak. És ezalatt végig környeztem a szennyezetet is. Dehát van ilyen bóóniem.

Péntek, (21). Kezdés Gergőnél, mint az előző 2 napon. De ha belegondolok lehet h kedden is ott voltam már... Kicsit összefolynak a napok. Node, azért ez egy kiemelkedő nap volt. Kamionosok és kurvák a káfédelrijóban. Dzsordzs Dáboljú Buss által kiállított menetlevéllel. És eszméletlen mennyiségű moonshinenal. Még annál is többel. Vagy fullmoon. A moonshine az más :D Félelmetes hogy a lányok mennyire komolyan vették a kiirást, és hogy egyáltalán vannak ilyen ruhák otthon nekik. Pff...

Szombat (22). Önhatalmulag elnevezem Limuzin és Kurvák bulinak :D csak most mi voltunk a kurvák :) Dina egyik ismerőse szülinapja miatt kaptam lehetőséget egy limuzinos furikázásra, amire ritkán adódik lehetőség az ember életében, szóval nem lehetett kihagyni. Rengeteg szesz, hangos zene, sok ember, jó volt. Kissé oldottabb állapotban megszólal a gazdag házigazda, hogy na Jenci, Judit, kaptok 20ezret, ha smároltok... Bennem azért fellobbant a zsidó vérem, és próbáltam többet kialkudni, de azért ennyire könnyen és élvezetesen még nem kerestem 10ezret :D Áruba bocsátottam a testem és a lelkem, siralmas :) Hajógyári, Dokk, no comment, így innen is elég hamar elfoldoltunk. ^^

Vasárnap (23). Itt ülök a gép elött, folyik a nyál a számból, örülök hogy emlékszem arra hogy egyáltalán hogy hívnak, és szivem szerint pezsgőt bontanék hogy holnap hétköznap, és munka, és végre nem kell innom :D (hopp kisebb ellentmondás, segáz). Arról nem is beszélve, hogy munkahelyemen vár engem valami nagyon jó :)

 

Képek igazából csak K&Król vannak per pill, azok meg facebookon ha valakit érdekel, Limo-ról nem tudom fényképeztek e az emberek, többiről meg tuti hogy nincs, szal érjétek be ennyivel. Vagy ha gondoljátok most még KO arcomról csinálhatok egyet :)

Na písz.

Ápdét. Anyuék hazajöttek. Vodkát bontottunk. Megint iszok. Csodás.

3 komment


2009.08.03. 23:00 yaneuh

Summer fest @ Rio

Vagyis inkább az egész előző hetem, egyenlőre úgy érzem nyaram csúcspontja volt.

Hétfő kedd viszonylag lájtos, Buciéknak elmentek a szülei a hétre Balcsira, ezért itt csapattunk pipla pála poker partykat. Igazából hogy lájtos nagyon relativ, mert mindkét nap 2 óra alvás után mentem munkába rohadt másnaposan... Ráadásul új modulokat vettem, de ebbe most inkább nem is megyek bele.

Sikerült szabadnapjaimat átvariálnom, és egy hosszú hétvégét kialakítanom magamnak, ez kellett is, mert szerdan ROGER SANCHEZ Rioban, aki ha nem is a kedvenc Djm, azért benne van a favoritok közt. Nagyon komoly zenét játszott, igazából állandóan 3 lemezjátszó (CDJ) szólt egyszerre, keményen küldte. Most hogy picit beleástam magam a témába, tanulmányútnak is tekintettem, technikailag ájultam el a szettjétől, noha a számok is istenek voltak. Csipivel kettesbe mentünk, de nem hiszem hogy megbánta volna. Utána Sander Van Doorn kezdett, de nekem ő túl trance volt, meg már fáradtunk is szal olyan 4-5 közt foldoltunk.

Csütin klub után ismét Bucinál pipla pála pary, egyben Dani semi-goodbye party, hát amit sikerült nem elköltenem szerdán az itt elfolyt, és elhagytam egy üveg rosét is :( Egyszerüen nem értem hogy történt, de eltűnt a warpban. Bullcrap.

Pénteken igazából pénz hiányába nem akartam nagyon semmit se csinálni, de végül Ádám + Csipa rábeszélt Gödörre, így lementem, de gondoltam csak kocsival, majd leveskedek hamar hazajövök, max beugrok Buchoz, stb. Aha hát nem. Vhogy szóbakerült hogy Laidback Luke. Én még húztam egy kicsit a szám, hogy nincs pénzem meg stb, végül rábeszéltek. Hangsúlyoznám hogy kocsival voltam, és a 3 energián kívül semmit nem ittam. Funkerman is egész jó mixet játszott, a 2ks belépőt már az meg érte volna, de ami ezután következett az eszméletlen volt. Csipa szerint élete bulija, én ezt azért ennyire nem jelenteném ki, de sokat elárul hogy reggel f6kor szín józanul még reménykedtem az utolsó utáni számban. Nagyon nagy hangulatot csinált, jó zenéket játszott, nagyon jól kommunikált közönséggel (de nem az idióta belebeszélős magyar divat szerint) volt egy fasza Mc is aki tudta mikor kell megszólalnia, egyszerüen kurvajó volt. Hamvai is végig ott tombolt pult mellett, és végén ő is azt mondta h sokat látott, de ilyet még életében nem :D Kiv vagyok kicsit más állapotban hogy élveztem volna :)

Szombat terv szerint Rio after lett volna, de Csip előző este azért a flaming-zombie-whiskycoke-rézangyal kombóval eléggé hazavágta magát, szal kihagytuk, ellenben f8kor szállt le Alex gépe, és én voltam a Taxi szollgálat. 9fele már nála bontottuk az első üveg rosét, amit hamarosan még egy (viaszpecsétes) üveg követett. Megkóstoltunk még valamiféle mézes füge (hivatalosan nem hívható így) pálinkát ami egész finom volt. Egész hamar átjött még 2 haverja 1 üveg vodkával, azt gyorsan kipótoltuk saját üvegünkel, és gyorsan bevertük azt is. Nemsokára már holdudvarban voltunk, eléggé készen... Zenére megint nem emlékszem, csak arra hogy megmásztam a buszmegállót, meg h Alex vmin megborult az út mentén... No comment :)

Vasárnap egész nap Alexnál csilleltem, rájátszik az is hogy 2ig mindketten rohadt másnaposan szenvedtünk forgolódtunk, de amint jobban lettünk eljátszottuk jövőbeli szerepünket :D Elmentünk bevásárolni, ettünk kinait, én sok cornettot, vacsira meg főztem neki mustáros borsos csirkemell csíkokat. Sajnáltam hogy kocsival voltam, mert vacsi mellé jól esett volna egy kis rosé (mondjuk az mikor nem esik jól) de így jó nap volt nagyon. Ja, meg művelődtem sok sok gazasági újsággal, rá fogok ezekre menni, mert igazából érdekes, meg valahogy milliárdosnak kell lennem, hátha kilesek vmi taktikát :)

Szal igazából mozgalmas változatos és jó hét volt, megérte az utolsó forintig, megérte az alváshiányt is.

(első youtube-os videoim jeeee... és ráadásul szinte legjobban szeretett számaim... viszont úgy látszik at night sláger lett, 2 éve hallgatom ;) asszem jön majd erről egy post hamarosan)

Szólj hozzá!


2009.07.18. 14:46 yaneuh

Sunrise

Ez volt asszem Cox utáni reggel. Egyre biztosabb számomra hogy Ibiza az én helyem.

Szólj hozzá!


2009.07.13. 22:11 yaneuh

Sound 2009

Végül csak eljutottam...

A teljesség igénye nélkül: Headshotboyz, Newl, Tits & Clits, Dub Pistols, Nouvelle Vague, Undeworld, Detective Kely, Rene Mascarpone & Wachter, Streako, Sikztah, Neo, Kraftwerk, Orbital, NVC: Zoidberg, Ioda, Subotage, Tempo, Irie Maffia, Röyksopp, Moby, San Francisco Beat, Yvel & Tristan, Snake Sedrick, Kühl, Carl Cox, Hot X, David Guetta, Erick Morillo, Mesterházy, Anima DJ set

Pff így begépelve durván soknak tűnik, ahhoz képest hogy végig Rézangyal pultot támasztottam hivatalos tömegimitátorként...

Csinálhatnék még egy listát az ismerősökről akikkel össze futottam, de az is elég hosszúra sikerülne, és már 1-2 van amire nem is emlékszem, szóval azt hagyom inkább...

Ellenben asszem beleszerettem Balatonba, és végérvényesen eldöntöttem hogy nekem Ibiza kell... Ezek a képek csodálatosak..Ott is hasonlónak képzelem a napfelkeltét :)

Szólj hozzá!


2009.07.06. 19:55 yaneuh

Sky & Sand

in the nighttime
when the world is at it's rest
you will find me
in the place I know the best
dancin', shoutin'
flyin' to the moon
(you) don't have to worry
'cause I'll be come back soon

and we build up castles
in the sky and in the sand
design our own world
ain't nobody understand
I found myself alive
in the palm of your hand
as long as we are flyin'
this world ain't got no end

in the daytime
you wil find me by your side
tryin' to do best
an tryin' to make things right
when it all turns wrong
there's no fault but mine
but it won't hit hard
'cause you let me shine

and we build up castles
in the sky and in the sand
design our own world
ain't nobody understand
I found myself alive
in the palm of your hand
as long as we are flyin'
this world ain't got no end

Szólj hozzá!


2009.06.05. 22:58 yaneuh

Europ Assistance

Ja igen... Napok óta agyalok hogy hmm van valami amiről írni kéne de miről, mikor nem történik velem semmi, de eszembe jutott ám :)

Ugye nyár van amikor a normális emberek elkezdenek örülni, itt az idő strandolni, pihenni, csak úgy lazulni, élni a nagyvilágba. De nem én. Jajajjajaj jön a nyár, jönnek haza a barátok, gyorsan kezdjünk el munkát keresni :D Hát mivel eléggé gyanúsan úgy néz ki hogy csúszni fogok picikét sulival, megfordult fejemben, hogy jó lenne akkor már valamit mellé dolgozni is, annyira ne naplopásból álljon az életem. Vendéglátásban annyi tapasztalatom már van, hogy iskolával azt összeegyeztetni nem lehet. Valami más után kellett nézni. Egyik "nincsenpénzemfaszomkivanmindennel" nap után elkezdtem expresz.hut nézni, és diák munkák között találtam egy spanyol ügyfélszolgálatos mókát. Jelentkeztem rá, pár nap múlva mentem is interviewra, ami egy nevetségesen leves angol tesztből állt, egy motivációs/személyiség kiismerős tesztből, meg egy 5 perces interviewból, amira igazából spontánul nagyon jó válaszokat adtam szerintem. Mondjuk naygon nem izgultam, mert 40jelentkezőből 3 spanyolos akadt csak... Namindegy, pár nap múlva fel is hívtak, hogy szeretnének velem dolgozni :P

Ígyhát megkezdődött munkám Europ Assistancnál, és azért eléggé távol állok az ügyfélszolgálattól. Egész pontossan assistance coordinator vagyok, hogy ez pontossan mit jelent azt ki is fejtem. Az EA egy nemzetközi hálózat, és az egész világot lefedi, mindenhol működik, igaz nem minden országban van irodája. Magyarországon van pl a román és a szerb horvát központ is. Egész pontossan azzal foglalkozunk, ha egy hazánkfi (vagy a másik 2 csoport hazafia) külföldön balesetet szenved, akkor neki kell megadni a segítséget orvos és ellátás keresésben, valamit a biztosítási problémákat megoldani. Egész pontosan mi a biztosítóknak szolgáltatunk. Egy napom jelenleg abból áll, hogy faxolgatok korházaknak, megkérdezem hogy xy doksit megkapták e, és mikor szándékoznak rá válaszolni, vagy minden rendben van e vele. Csapat másik fele ezeket a faxokat dolgozza fel. Késöbb mindenki kap új modulokat, egészen míg mindent nem tudunk majd. Tök vicces igazából hogy spanyolra vettek fel, mert eddig csak németül beszéltem, ami nem is szerepelt az előnyös nyelvek közül. Az újak közül meg úgy láttam csak én beszélem eme remek nyelvet. És ügyek nagyrésze németes volt, tehát gyakorlások alatt is, jó akkor most András te fogod elintézni :)

Maga a munka tetszik igazából, elég hamar megszoktam a telefonálást, spanyoltól még félek, de ez asszem természetes. Fizetésről ne nagyon beszéljünk, mert lévén diákmunka elég nevetséges, de cserébe nem is 14 órázok egy pult mögött, hanem 6-8órát ülök egy kényelmes irodai székben. És eddig ez a 6-8 óra se volt stresszes, el tudok menni ebédelni kényelmesen, bármikor kávé pihi, dumálgatni, szal tök jó. Sőt jelenleg még a beosztásokkal is tök rendesek, mert tök jól össze lehet hozni vizsgákkal, nagyon rugalmasak.

Kicsit azért szokatlan számomra ez az irodai környezet, hozzá vagyok szokva a vendégekhez, a kajához és az italokhoz, a pörgéshez, teljessen más világ számomra, és most picit hiányzik is.Biztos itt is lesz "pörgés" de azért teljessen más mikor 3 embernek kell egy 100fős teli éttermet kiszolgálni, mint amikor az ügyáradat elönt. Mindkettő máskép veszi ki az embert, jelenleg ezt még lájtosabbnak is tartom, de lehet változik majd véleményem. Mindenesetre ki akartam próbálni valami újat, és tényleg ezt elképzelhető hogy szeptermberben is fogom tudni majd csinálni.

Bocsi hogy túl hosszúra sikerült, de úgy néz ki ma este nem megyek sehova, és annak ellenére hogy egy picit fáradt vagyok, azért unatkozok is, és itt élem ki magam :)

Más: voltam kétszer mászni, de egyedül és nagyon uncsi volt, azok amig eddig is mentek, mennek most is, újak meg még nem annyira nagyon. Azaz ujjerőben új utak vannak, de csak a kékek mentek, zöldekkel nem nagyon küzdöttem továbbra se. Kék viszont flashre.

Alex jött ment, Ádám van most itt, vele néha gödör corvintető mulatság befigyel, Csipi majd jön ha lesz eredménye, Dani is nemsoká, aztán lesz sunshine happyness. Remélem első paycheckemből lesz értelme hogy megvegyem a beülőt, mert már mennék szivem szerint újra ki a hegyre.

 

Szólj hozzá!


2009.05.17. 16:50 yaneuh

Bartender on the rocks

Azaz az első, de biztos hogy nem utolsó, szikla élményem, Csillaghegyen.

Az egész úgy kezdődött, hogy pár konfliktus és komplikáció után írtam Vandának hogy mizu, aki ezt megragadva egyből elhívott hogy megy sziklára, és ugyan jöjjek én is. Én ezen olyanyira fellelkesültem hogy ugyan mentem is.

Szombat 1kor tali, f2 körül felértünk Üröm aljára, Csillaghegyre, kicuccolás, körbenézés szájtátás, és önbizalom rombolás, hogy ugyan én oda fel nem megyek.

 Elkövettem azt a hibát, hogy elraktam magammal egy fogkefét, bele a ziazsákomba, hogy majd hátha jól jön. Hát ahogy meglátták a srácok, egyből az a téves kép alakult ki bennük, hogy profi mászóval van dolguk, szóval húzták is már rám a beülőt, hogy hajrá, akkor te fogsz előmászni. Ennyi ember elött meg mégse mondhatom azt hogy nem, bocsi, de én félek :D Meg különben is régi vágyam már az is hogy ezt kipróbáljam, szóval neki is mentünk a hegynek.

A falon elsőre eléggé lassan haladtam, de ez valószínüleg annak köszönhető, hogy 1, még életemben nem voltam sziklán, 2, még életemben sose másztam elő, és 3, ez a 2 dolog egyszerre eléggé megdobta a félelem faktoromat. Hosszas szenvedés után aztán eljutottam az első nitig, itt beakasztottam, és egyből meg is könnyebbültem, hogy ha esek akkor legalább már van kötél rajtam. Persze attól még ugyanúgy szép esés lett volna, de a kötél valahogy mindig megnyugtat. Innen már viszonylag könnyű út vezetet fel a top ig, ahol kiépítettem a pályát a többieknek. Mint késöbb kiderült, ez a pálya, ahol duplaszüzességem elvesztettem egy 7+os volt...

 Utána még mentünk párat, már könnyebb utakon, és már kiépített, felső biztosítással, de ez is még mindig nagyon jó volt. Egyik úton, egy nagyon szép peremre volt kiépítve a pálya, és gondoltam kimegyek teljessen, és kicsit kiülök a tetőre körbenézek kilátást. A probléma az az volt, hogy hátam köré csavarodott a kötél, és mikor próbáltam megigazítani, a fáradtság eluralkodott rajtam, és leestem, egy olyan 3-4 métert zuhantam szerintem... És a kötelet persze nem sikerült megigazítanom, szóval az végigszántotta a hátam.

Miután mindenki kellőképen elfáradt raktunk tüzet, és isten szallona sütögetés és sörözés lett a vége.

Jah, ami picit furcsa volt, hogy mindent sikerült elsőre megmászni, igazából semmin se kellett szenvedni, újra próbálni, gyakorolni rajta stb, szóval vagy ezek voltak nagyon könnyű falak (ami ugye a 7esre nem igaz) vagy már viszonylag gyakorlotabb mászóknak számítunk. Ez viszont meglepő volt, hogy így első alkalommal ilyen jó volt.

Pici down side az volt, hogy csak 4 beülő, 3pár cipő (ebből 2 az enyém :D) és 2 ziazsák volt, szóval igazából egyszerre csak 2 ember tudott mászni. De állítólag Vanda csak otthonhagyta, (najó nem ez az állítólag része, tudom hogy neki van:D) és srácok is vesznek már legközelebbre, mert érezték mennyivel jobb így.

Szóval isten volt, meg is állapodtunk hogy megyünk még, legközelebb Kecskevalamibe, sajnos memoriám megtelt, hogy megjegyezzem ezt a lényegtelen akármit :)

 Képeket megvághattam volna, hogy szebbek legyenek, de rohadtul nem volt kedvem ezzel foglalkozni. Majd feltöltöm az összeset valami jó webes képtárba.

2 komment


2009.05.15. 23:12 yaneuh

New Level

Vávávávávávávávávááávááváááá

Ha minden igaz, akkor holnap ilyenkor überfelpörgött belelkesült post jön sok jó képecskével és jujjdejó lesz és jajjdevárommár legyen már holnap :)

Andráska szintet lépett :) véééégre :D

Szólj hozzá!


2009.05.13. 11:48 yaneuh

Érdekes egy koncepció

Szólj hozzá!


2009.05.04. 20:52 yaneuh

They ruined Scottland!

Imádom Willyt! De ez mondjuk akár magyarokkal is igaz lenne :)

Szólj hozzá!


2009.04.22. 21:27 yaneuh

Klébi

Ééééés igen, tegnap óta elmondhatom magamról, hogy Budapest összes falmászdájában voltam már. Kezdve a megszűnt Mászobirodalommal, az agyon gyakorolt Boulderklubbal, a kurvadrága Everestgymmel és az apró de jó Ujjerővel. És utolsóként jött a Klébi Tény hogy ez nem annyira nagy dolog, de mostmár még jobban úgy érzem hogy komolyan foglalkozok ezzel az egésszel.

Csipper hazatért egy hétre, és az első esti sörözés alkalmával eldöntöttük hogy holnap bizony megnézzük eme helyet. Csak a probléma talán az volt, hogy megittunk 6 caipirinhat és ugyanennyi gintonicot, meg jópár sört. Így azért másnapossan annyira nem éreztük a kraftot.

Maga a hely: Boulder az nincs, csak fal. Újabban megkedveltem a kötél nélküli szabad mászást, ahol lehet oldalazni meg mindenféle mókát csinálni, így azt hiányoltam. Maguk a fogások is elsőre érdekesek voltak, nagyon sokat szenvedtem 1-1 lépéssel fogással, de ezt be tudom a hely ismeretlenségének, everest/ujjerőben is ez volt első alkalmakkal. Falak azok jók, voltak kezdők, voltak küzdősek, voltak ránézésre kurvanehezek, meg voltak olyanok amik nem sikerültek. De valahogy hiányzott belőllem (belőllünk) a küzdőszellem. Általában az van, hogy lemegyek everestbe, kinézem a kis utacskám, és aztán egész nap ott esek kelek ameddig 1, vagy kimerülök és nem bírok felkellni 2, lezúzom egy testrészem és nem bírok felkellni 3, megunom és eljátszom hogy az első kettő közül egyik történt meg. De most valahogy ez nem volt meg, 3 próba után feladtam a "nehezebbeket" pedig szerintem simán mehettek volna. Mondanám, hogy majd legközelebb, de fene se tudja mikor megyek legközelebb, mert 1200/alkalom. Ez türhető még. De. Fal, tehát egyedül nem tudok menni, kell biztosító ember. Azt meg nehéz szerezni. Főleg hogy csak kedd csütörtök vasárnap lehet menni, mert iskola tornatermében van. Nekem csütörtök eleve kiesik... És arról még nem is tettem említést, hogy Hűvösvölgyben van... Tehát legközelebb szerintem maximum nyáron.

Aztán fellelkesedve akartam ma is menni, Vandával meg is beszéltük, csak valahogy pont úgy jöttünk ki időben hogy 2re értünk le Mountexbe, és új rend miatt ott 3tól takarítás van, 1órára meg nem akartunk bemenni. Tök szar, mert mountex is, meg ujjerő is 3-5ig (najó Mountex csak max4ig) zárva van. Everest meg csak 4tól nyit. Tehát így nem is nagyon volt B tervünk hogy akkor hova menjünk, pedig mindketten nagyon akartunk volna mászni. Najó én egy picit annyira nem, eléggé KO vagyok. De így legalább végre meg tudtam mutatni a videokat amiket állandóan youtubeon küldözgettem neki :D

Ha már elkezdtem ezt írni, akkor beszámolok arról is, hogy itthon volt J-man barátom Ádám, vele sikerült megint egy alter helyen meginnom, instant... Hajnali 2kor találkoztunk, de azért fasza volt. Kár hogy másnapra lemerült cash-em, így nem tudtunk még egyet partyzni, de majd next time.

Aztán, az élet pirig pereg, mindenki meg van őrülve, bolond az egész világ. Ezt most annyira nem akarom kifejteni, de szóban úgyis el mondtam már mindenkinek, szal tökmindegy.

Csipi még itthon van pár napig, kedden megy vissza, elméletileg gondolom tervez még 1-2 találkozást, talán valami megvadulást is, de majd kiderül jól. Ma használhatatlannak érzem magam, ő is elfoglalt, holnap klub, de utána bármi.

Viszont mára ennyi, mert amúgyis tele a fürdőkádam.

Ééés igen, idén is sikerült elfelejtenem, de 2 éves lett eme aranyos kis blogocskám :) Najó de idén mentségemre szolgál, hogy 19én jött haza csipa én meg ömm valamit tuti csináltam vasárnap... Péntek az megvan még, de a hétvége maradék része nincs... kár. Namindegy, boldogot.

Szólj hozzá!


2009.04.10. 13:29 yaneuh

Yo Dawg

Szólj hozzá!


2009.04.08. 19:14 yaneuh

Ujjerő

Olyan jó lenne ha tudnék már valami izgalmasat is írni...

Napokban voltam ujjerőben, és a kékek már lazán kurvakönnyen erölködés nélkül mennek elsőre, zöldek meg épülgetnek fel, most egy nagyon jópofával szórakoztam, de sajnos egy ugrás nem ment benne. Igaz egy forma megmutatta hogy nem kéne benne ugrani, meg próbált segíteni, hogy mit hogyan kéne, de nem jött még össze. Mountexbe is van egy zöld, ott már megérintettem a Top-ot. Múltkor Kristóffal voltam, hát kegyetlenül tolják, az biztos. Sok sok sok van addig... Viszont legalább már tudok 1 kézzel lógni, és elég sokat erősítek is.

Aztán még mit lehetne ide írni? Nagyon nem jut eszembe semmi, másik blogom viszont pörög, bárcsak ez is úgy menne, ezt jobban szeretem :P Össze kellene vonni a kettőt, bár akkor mindenki hülyén nézne hogy mivan xD

Aztán hogy kép is legyen, és a bloghoz is passzoljon, íme egy.

Szólj hozzá!


2009.04.07. 22:37 yaneuh

Pimp My Oven

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása