Azaz az első, de biztos hogy nem utolsó, szikla élményem, Csillaghegyen.

Az egész úgy kezdődött, hogy pár konfliktus és komplikáció után írtam Vandának hogy mizu, aki ezt megragadva egyből elhívott hogy megy sziklára, és ugyan jöjjek én is. Én ezen olyanyira fellelkesültem hogy ugyan mentem is.

Szombat 1kor tali, f2 körül felértünk Üröm aljára, Csillaghegyre, kicuccolás, körbenézés szájtátás, és önbizalom rombolás, hogy ugyan én oda fel nem megyek.

 Elkövettem azt a hibát, hogy elraktam magammal egy fogkefét, bele a ziazsákomba, hogy majd hátha jól jön. Hát ahogy meglátták a srácok, egyből az a téves kép alakult ki bennük, hogy profi mászóval van dolguk, szóval húzták is már rám a beülőt, hogy hajrá, akkor te fogsz előmászni. Ennyi ember elött meg mégse mondhatom azt hogy nem, bocsi, de én félek :D Meg különben is régi vágyam már az is hogy ezt kipróbáljam, szóval neki is mentünk a hegynek.

A falon elsőre eléggé lassan haladtam, de ez valószínüleg annak köszönhető, hogy 1, még életemben nem voltam sziklán, 2, még életemben sose másztam elő, és 3, ez a 2 dolog egyszerre eléggé megdobta a félelem faktoromat. Hosszas szenvedés után aztán eljutottam az első nitig, itt beakasztottam, és egyből meg is könnyebbültem, hogy ha esek akkor legalább már van kötél rajtam. Persze attól még ugyanúgy szép esés lett volna, de a kötél valahogy mindig megnyugtat. Innen már viszonylag könnyű út vezetet fel a top ig, ahol kiépítettem a pályát a többieknek. Mint késöbb kiderült, ez a pálya, ahol duplaszüzességem elvesztettem egy 7+os volt...

 Utána még mentünk párat, már könnyebb utakon, és már kiépített, felső biztosítással, de ez is még mindig nagyon jó volt. Egyik úton, egy nagyon szép peremre volt kiépítve a pálya, és gondoltam kimegyek teljessen, és kicsit kiülök a tetőre körbenézek kilátást. A probléma az az volt, hogy hátam köré csavarodott a kötél, és mikor próbáltam megigazítani, a fáradtság eluralkodott rajtam, és leestem, egy olyan 3-4 métert zuhantam szerintem... És a kötelet persze nem sikerült megigazítanom, szóval az végigszántotta a hátam.

Miután mindenki kellőképen elfáradt raktunk tüzet, és isten szallona sütögetés és sörözés lett a vége.

Jah, ami picit furcsa volt, hogy mindent sikerült elsőre megmászni, igazából semmin se kellett szenvedni, újra próbálni, gyakorolni rajta stb, szóval vagy ezek voltak nagyon könnyű falak (ami ugye a 7esre nem igaz) vagy már viszonylag gyakorlotabb mászóknak számítunk. Ez viszont meglepő volt, hogy így első alkalommal ilyen jó volt.

Pici down side az volt, hogy csak 4 beülő, 3pár cipő (ebből 2 az enyém :D) és 2 ziazsák volt, szóval igazából egyszerre csak 2 ember tudott mászni. De állítólag Vanda csak otthonhagyta, (najó nem ez az állítólag része, tudom hogy neki van:D) és srácok is vesznek már legközelebbre, mert érezték mennyivel jobb így.

Szóval isten volt, meg is állapodtunk hogy megyünk még, legközelebb Kecskevalamibe, sajnos memoriám megtelt, hogy megjegyezzem ezt a lényegtelen akármit :)

 Képeket megvághattam volna, hogy szebbek legyenek, de rohadtul nem volt kedvem ezzel foglalkozni. Majd feltöltöm az összeset valami jó webes képtárba.