06 28 Ez a nap nyugisan kezdődött, de hamar felpörgött, ismét egy Eivissában rohangászós, ügyintézős nap kerekedett belőlle, szórtuk a Cvket Playa den Bossán, próbáltunk kontaktokat építeni. Este Sára hívott, hogy lévén itt van az anyja, és neki a barátnője, nem akarok e velük vacsorázni, és naplementét nézni, ami még a café del mar-os naplementénél is szebb. Akartam. Viszont sajna az időt elhúztuk, és naplementéről lemaradtunk, Buddha Barban megittunk egyet, majd átmentünk a szomszédos faluba, egy olasz pizzériába. Én nem értem a spanyolokat. Én csak egy egyszerű csípős pizzára vágytam, kirendeltem a Volcanot, az egyetlent, ahol szerepelt feltétként a csili, hát nem egy dupla calzone pizza volt?! Basszus, 2 pizzát kaptam, de csípni nem csípet. Felipe már az elején oltogatott hogy jujj de kiváncsi lesz az arcomra, meg de erős lesz, de semmi. Amikor utoljára voltam velük, akkor is csíposet akartam, ott is mondta jó előre hogy vigyázzak, nagyon durva lesz, de semmi. Következmény: Spanyolok nem ismerik a csípős fogalmát. (pedig a múltkor még japaleno is volt benne) Visszatérve a pizzázóra, jól beettem így a dupla adagtól, meg persze a sangría, és az utána elfogyasztott házi olasz fagyi segített abban hogy amikor hazaérjek, csak kidőlve aludjak egy hatalmasat.
06 29 Másnap reggel Marciék ébresztettek, kellemes "csengőnyomással addig amig nem ébred fel a kis mocsok". Én azt hittem a szerelő jött, és azért nyomja ennyire, így ahelyett hogy a fejemre húztam a párnát, kimentem és megnéztem ki az. Félálomban még fel sem ismertem őket, és kezembe nyomtak egy lábos krumplilevest h tessék jóétvágyat. Álmodok még, vagy mivan?
Ki akartak rángatni a strandra, Maxim nincs itthon, Sáráék meg már elmentek hippi piacra, amiről előző este beszéltünk, így velük tartottam. Nem a mi szokásos Cala De Moro-nkra mentünk, ami itt van egy kőhajításra a lakásunktól, hanem messzebb, egy jó 20 perces sétával a Cala Gracio-ra. Azt mondták, higgyem el, megéri. Megérte. Úgy kell elképzelni, hogy kb egy 20 méteres völgyben van a homokos partszakas, mindkét oldalról szikla fal övezi, amit benőtt már a növényzet, és jóval kevesebben vannak, mivel sétálni kell. Itt egy jópár órát napoztunk, meg Marci úszni akart egyet, nekem kellett elkísérni. Átúsztunk egy szomszédos öböl/kiálló sziklás partszakaszra, mert láttuk hogy elöttünk páran átcuccolnak, és kivánvcsiak voltunk mi van ott. Izgalmas, tengeri sünöktől parázós partraszállás következett, majd gyors körbenézés, és láttuk, hogy 14 éves fiatalok mászkálnak fel egy kb 5-6 méteres sziklára, és onnan ugrálnak. Marcit az ugrás, engem a mászás hozott lázba, szóval gyorsan átúsztunk oda. Mit ne mondjak a mezítlábas mászás izgalmas, ennél már csak a sziklaugrás kontaktlencsében a mókásabb. Jó volt nagyon, bár vicces, hogy míg mi erőt gyűjtöttünk az ugráshoz, a kis tinilány pikk pakk megmászta a falat, és hatalmas vigyorral az arcán ugrott egyet, majd újra... Ez volt az első mászásom spanyolországban, sőt, már majdnem mondhatni első Deep Water Solo-mnak is. Nagyon jó élmény volt. Visszaúsztunk Szabinához, itt még napoztunk egy picit, én átéltem ezen a napon az első leégésem is. Szerencsére nem vészes. Az egyetlen ami bánt, hogy a strandra nem vittem magammal fényképezőt, és se a partszakaszt, se a mászós ugrálós részt nem tudtam lefényképezni. Majd visszamegyünk. Estére nem volt semmi programunk, nem tudtuk mit kezdjünk magunkkal Maximmal, így a már jópár napja megvett Sangríával lementünk sétálgatni a sétányra, beszélni az Eden-es Daviddal, meg picit lightosan éjszakázni. Persze David nem volt bent, így Maxim másnak szórta most promó Cdit. A bor kellemesen megcsapott, igazából sok minden nem történt, csak mászkáltunk, meg hazafelé benéztünk a Viva bárba, ahol egy angol/német Dj páros játszott, de hamar elnéptelenítették a táncteret. Marci munka után ide még benézett, mondta hogy durva napjai vannak bent, és kéne egy segítség, mondogatja már ezt a főnökének is, úgyhogy másnap menjek be reggel egy Cvvel.
06 30 Kurva korán kelés, gyors zuhany, felöltözés, le Orange Bar-ba.
-Szia, itt van a manager?
-Nincs.
-Mikor lesz itt?
-Kb 1 óra.
-Oh yeah.
Igazából fel a lakásba nem volt kedvem menni, meg kezdtem megéhezni is, úgy terveztem majd a managerrel való beszélés után itthon eszek, de ez most keresztülhúzta a számításaim, beültem egy angol reggelire egyik bár/étterembe, mivel láttam hogy csak 4€ az egyik fajta reggeli. Fizetésnél meglepetésként ért, hogy a fél liter gépi kóla pontosan ugyanannyiba került mint maga a reggeli, ami 2 szelet toastból, főtt babból, baconból, tojásrántottából, és egy kolbászból állt. Fene se érti ezt.
Managerrel viszonylag folyékonyan és sokat beszélgettünk, Marci barátjaként mutatkoztam be, szerintem szimpatikus voltam neki, de a szokásos szöveg, most nem keresnek embert. Remélem Marci gyerek majd jól megpuhítja.
Eszti szerzett nekünk estére ingyen jegyeket az Ushuaia-ra, ez egy day time party Playa Den Bossá-n, és ma a favoritjai játszottak, azaz a Cadenza – Vagabundos, és ezen belül is Luciano. Az egyetlen probléma az volt, hogy csak 9ig lehetett ingyen bemenni, és bent félelmetes árak vannak. 15€ egy longdrinkért... Valahogy úgy jött ki a lépés, hogy nem fogyasztottunk semmit, meg én nem is nagyon éreztem a hangulatot, de muszáj volt megnézni. Maga a hely elég exkluzív, nagyon jól néz ki, medence, napágyak, gyönyörű hostess, és nem hostess lányok mindenütt. A Vagabundos-ról tudni kell, hogy ez egy olyan party sorozat, ami a 20-as, 30-as évek design-jára megy rá, a személyzet és a dj-k cilinderben, hózentrógerben, és kifestett szemekkel nyomják. Mindenki rá van flashelve ezekre a cilinderekre, mi is rá voltunk, és ezt tudta a személyzet is, így a gyönyörű hostessekkel neki álltak ingyen cilindereket osztogatni. Yeee! Viszont itt ért egy elég kellemetlen élmény is, hátulról, miközben azért elég önfeledten bulizgattam, egy srác lelopta rólam az enyém. Viszont, itt ért egy kellemes élmény is, rá 30mp-re egy másik tag oda adta sajátját. Igazából azt hittem hogy ugyanaz adja vissza aki elvette, csak késöbb vettem észre hogy nem, így meg se tudtam köszönni. Eszti Luciano imádata miatt elhúzódott az este, meg még beugrottunk Eivissába szokásos ügyintézésre, de sajnos most is kevés sikerrel. Kicsit még sofőrködtünk, kb 1re értünk haza, ismét hullán.
07 01 Még 29én láttuk, az esti túránk alatt, hogy ma Pete Tong estje lesz a Pacha-ban, Gui Boratto-val és LMFAO-val. (És most kapok az alkalmon és zárójelesen megemlítem hogy itt hogy működnek a club esték. Minden este ki van adva egy szervező brigádnak, Pacha esetében a péntek Pete Tongnak, a csütörtök Gettó Dávidnak, a vasárnapok a Vagabundos-os brigádnak, de pl az Amnesia esetében a kedd a radio1-os Annie Max-é, a hétfők meg a Cocoon-os Sven Väth-é. Nagyon szépen el van ez osztva, és igazából minden napra jut egy nagy név. Nah de nem ők ám a fő attrakció, hanem azok akiket ők erre a napokra szerveznek, mert mindig hívnak ám még valami nagy ágyút. Az egész szigeten a nagy óriás plakátokat, amit nálunk OTP meg mert hülye azért nem vagyok reklámozásra használnak, nah itt csak Carl Cox-okat, Testo-kat meg Garreth Emmery-ket lehet látni.) Maxim az LMFAO miatt, én Gui miatt, és mindketten az öreg Pityu miatt egyből tűzbe jöttünk, dobtuk is az SMSt a Pachas mixer Robinak, hogy pretty please with cherry on the top. Oké elintézi. Jííííííhá.
De ez csak este lesz, addig el kell ütni az időt valahogy. Én szerelőre várással töltöttem, aki nem jött végül. Sára felhívott olyan 6 fele, hogy akkor 8kor itt vannak, mert pörköltparty náluk, menjünk. Vannak dolgok amiknek nem lehet ellentmondani, és ez is olyan. De elötte még Stanislav is beugrott, bizniszelni Maximmal, és szervezett nekem 10 órára egy meetinget a Café del Mar tulajával, Ramón-nal, hátha keres munkát. Itt azért picit besűrüsödtek az események, Sáráék is késtek picit, szóval kirohantunk hozzájuk, megettük az előételt, és ittam egy sört, vissza a sétányra, beszéd Ramónnal (aki azért a Café del Mar miatt elég nagy példakép mindkettőnknek) majd vissza Sáráékhoz. Picit még a meetingről. Itt volt először az az érzésem hogy tényleg megpróbál segíteni valaki, kérdezgette hogy felszolgáló tapasztalatom is van e, meg mondta hogy körbenéz a többi helyén, hátha valahova be tud rakni. Mondjuk valószínüleg nagy löket volt, hogy a felesége orosz, és hogy Stanislav szervezte le az egészet. Mindenesetre nagy spíler az öreg, nagyon közvetlen és kedves volt, és ha mást nem, legalább egy löket önbizalmat és pozitiv energiát kaptam tőlle. A szomszédos Mambo-ban az esti Pete Tong Pre Partyja volt, egy 10 percet hallgattuk, majd léptünk vissza Sáráékhoz. Megértették hogy el kellett jönnünk, hisz azért munkanélkül a szigeten elég drága az élet, még így is hogy spórolunk amin tudunk. A sertéspörkölt nokedlivel, tejföllel és ubisalival nagyon jól sikerült, a Sangría is, és a társaság is nagyon jó volt. Nem azt mondom, hogy 100%ig, de azért elég jól értettem mindent amiről szó volt. Eddig azt vettem észre hogy csak akkor értek mindent, ha kifejezetten nekem mondják, viszont egymás közt már annyira nem figyelnek oda, és elvesztem a fonalat. Na most ez se, szóval picit fejlődtem már. Éjfél után a brigád kezdett szállíngózni, így nekünk se volt kellemetlen hogy megyünk tovább, haza, zuhi, gyors ital, Eszti mobup, majd Pacha!!!!
Igazából meg tudnám szokni ezt az életet, a soron kívüli beengedést, úgy hogy maga a barmanager jön ki értünk. Bent pacsi Robival, kérdezi mit innánk, én ugye Caipiroska párti vagyok. Maxim meg nem ért hozzá, szóval ugyanazt amit én.
-De várj, lehetne passion?
-Persze, csak sajna szirup nincs, knéytelen leszek rendesen passion fruitból megcsinálni.
-Hát jó. Mennyivel tartozunk?
- ;)
Robi a Sushi bárban dolgozott, ígyhát ott kellett hagynunk, beérve kb akkor kezdhetett Gui, szerintem félelmetesen jó szettet játszott. Úgy örültem mint kutya a farkának, vagy hogy szokták ezt mondani, hatalmas vigyorral az arcomon élveztem az egészet, azt hogy tomboltam végig nem lehet mondani, mert ahhoz eléggé más zenét játszik. Aztán jött az LMFAO, ami szerintem katasztrófális váltás volt Gui után, totál más stílus, az egyik egy kellemesen torz és pozitivan disszonáns szimfonia, a másik meg Gettó Dávid a roxy rádióban. Az igaz hogy hatalmas műsört csináltak, de engem ez nagyon lehúzott, inkább kimentem a teraszra nézelődni. Utána az öreg Pete játszott, itt már fáradtunk, de azétr picit még bírtuk, nagyon odarakta magát ő is. Jó volt látni az egyik nagy példaképet élőben. Ráadásul hátulról, teljes rálátással a dj pultra, látva h miket csinál. Vicces volt, hogy 3 fellépő, és totál más setupot használnak. Gui egy macbook, egy apc40, és abletonban a saját számai, ezeket manipulálja élőben. Az LMFAOs tagok is használták az apct, de náluk sokkal kevesebb funkciója volt, egy másik arc közbe seratozott 2 pio1000-el, meg a szinpadon bohóckodtak a mikrofonos Mck. Aztán Pete is előkapta az ő mac-jét, de ő két NI x1 bőgette a Traktorját.
Igazából ez egy kurvajó este volt, rengeteg pozitív töltéssel, pont előző nap picit ki voltam már fakadva, erre tessék, kaptam egy ilyen estét, és mindezt for free. Pedig össze számolva, a belépő 60 lett volna, a caipiroska kb 18, akkor még vacsoráztunk is, nomeg a Café del Mar-os Ramón is...
Haladjunk tovább ebbe az irányba.
Basszus, azt nézem hogy most 4 napról írtam 3 oldalt, múltkor az egész hét lett kb ennyi. Igaz hogy most még élénkebbek az emlékek, ezért is tudtam sokat írni róluk. Vajon feltöltsem ma, vagy gyüjtsem még az élményeket? Végtére is vége juniusnak, kezdődik "A" szezon... Áh megebédelek aztán meglátom mi lesz.
Csak feltöltöttem...
Utolsó kommentek