2011 júl 21. Reggel 06.15. Hazajöttem munkából, nem tudok még aludni, elkezdem írni blogot, ok, betöltöm hogy mikor írtam utoljára. Úúúúúristen, júl 7 volt az utolsó nap amit írtam. Azóta se jegyzet, se bejegyzés nem készült, és eltelt 2 hét. Nem szép dolog tőllem. Ez főleg azért baj, mert csomó minden most így be se ugrik biztos, és rengeteg élményt kihagyok. Viszont fogadjátok el nekem, mert cserébe úgy tűnik, hogy van munkám, nem is kevés, és ennek következtében talán pénzem is.
Kezdjük szokás szerint napokra lebontva, de lesznek most lyukak, meg csak pár soros izék is, mondom, ez van.
07.11-én, azaz egy hétfői napról más emlékem nincs, csak a szokásos Pacha preparty a Mamboban, ezúttal a Swedish House Mafia 3 tagja lépett fel, ők élvezték, én viszont nem. Hatalmas tömeg volt, nem lehetett elférni, meleg is volt, zene nagyon nem az enyém, szóval ott picit lézengtem, aztán passzolom hogy hova mentem. Valószínüleg haza. Az is lehet hogy Orange Cornerbe. Ez valószínübb, mivel nincs olyan este, hogy ne lennék ott.
A következő emlékem csütörtökről van (07.14), ezt is csak a party naptár miatt tudom, f*ck me im famous! party a Mamboban, viszont erre nagyon ki akartam menni, Armand Van Helden lépett fel, aki szerintem egy élő legenda. Nagyon slágeresett játszott, viszont neki jól állt, sok kedvencem is szólt, jó hangulatot teremtett, meg a tag megjelenése is szerintem hatalmas. Kivonult a heliy TV is, meginterjúztatták őt, minket valamiért nem, itt akartam közös képet, nem is voltunk sokan a hátsó kijáratnál, de mi sajnos pont kimaradtunk. Ez picit kedvemet szegte, így átmentem Orange Cornerbe inni egy jót.
Valamelyik nap láttuk hogy lesz a Savannahban Hed Kandi preparty (figyletek?! Nem a mamboban!) és Sam Cannon fog játszani, akit még anno Eszti hostolt Magyarországon, így ismerik egymást. Én már régóta el akarok menni Hed Kandi bulira, így szombaton (07.16) elmentünk Esztivel a Savannahba, szerencsénkre Sam egyből felismerte, bementünk egy pár szót váltani, megkérdezte mit csinálunk aznap este, mert ha gondoljuk felír minket a vendéglistára. Igazából pontosan ezzel a céllal mentünk le, csak mégiscsak rosszabbul vette volna ki magát ha mi kérjük meg, így nagyon jó volt hogy ő ajánlotta fel. Mind1, a végeredmény a lényeg, gyertek le, vendéglistásak vagytok. Betértünk Orange Cornerba egy picit alapozni, meg elötte még nálunk is ittunk egy pár kisérleti koktélt. Maga a buli az Es Paradisban van, ez az Edennel van szemben. Nagyon szép belülről, valószínüleg idén fel lett újítva, az egész fehér volt, a Hed Kandi design miatt, világos volt nagyon, és nagyon diszkósra vették a hangulatot, diszkógömbök, régies díszek, de nagyon eltaláták. Igazából kettős érzelmeim vannak a buliról, mert a show nagyon jó volt, volt live sax, live conga, és live singer, viszont ezek egy kicsit el voltak túlozva, mert egy dance számban egy 2 ütemes sax riffet 5 percen keresztül ismételgetni hááááát.... Viszont volt görkoris táncos lány, ami egyrészt szerintem nagyon jó húzás, nagyon beleillik a designba, másrészt perverz kis fantáziám nagyon megmozgatta. Pedig aztán nem is egy pornographicos táncoslányként volt felöltözve. Van különbség. A másik negatív az az zene volt, én nagyon szeretem a hed kandi nuDisco vonalát, meg a beach/balearic houset is, van 1-2 jó chill kiadványuk is, nyilván azt nem vártam, de én az elsőkre számítottam volna. Hát nem, slágerrádiót kapcsolták be inkább. Egy 4 évvel ezelötti Rio-s buliban éreztem magam, de egy olyanban, amit már akkor is untam. Semmi új zene nem ment, csak azok. Ok, nyilván ez kell a tömegnek, de többet vártam volna. Megvadulni se vadulhattam meg, mert másnap reggel munka.
Vasárnap (07.17) korán kelés, elég másnaposan, szokásomhoz, miszerint csak akkor nem tudok aludni mikor muszáj lenne, most is ragaszkodtam, tehát nagyon rosszul éreztem magam mikor betoppantam Café del Solba. Igazából nem volt vészes a munka, de nagyon pozitiv élményként megjegyzem azt, hogy amikor már csak kevés munka volt, és elboldogultunk vele 2en is, nem engem küldött haza, hanem a másik formát, aki egyébként fix béren van, ellentétben velem, aki órabéren, pont ezért, hogy több órát legyek bent, és többet kapjak. Ilyen szerintem elég kevésszer fordul elő az ember életében. Előző esti buli miatt munka után egyből léptem haza aludni, 4 órát voltam bent, 35€t kaptam, not bad at all. Este Eden, Judgement Sunday, a pult belső oldaláról. Elötte még muszáj volt egy kávét meginnom az Orange Cornerban. Zene most kivételesen tetszett, most nem ugrik be ki játszott, de jó volt, nem is túl popular, nem is túl elvont, nekem bejött. Megnéztem, Eddie Halliwell. Sőt, megnéztem a warm-up Djt is, mert ő viszont már sokadszorra jön be nagyon, Vickie Devine. Igazából itt mást nem említenék meg, csak azt, hogy összeségében 30€ jattal zártam a napot, tessék összeadni, 30+35+50=115€ 9 óra munkáért. Jó, a jattban benne volt hogy egy csaj totálon volt, és a 14€ helyett, 55€t adott, és mire visszaadtam vonla már eltűnt. De basszus, amennyire sok a kész figura ez simán előfordul. De matekozzunk picit, itt 9 órával (és 280-as váltószámmal számolva) 32200 HUFt kapok, ami pontossan 20200al több mint amennyit otthon a legjobban fizető munkahelyemen, a Morrison's-ban kaptam. Nyilván nem ebből a szerencsés napból kell átlagot vonni, de, nem is dolgoztam le a café del solban az esti műszakot. Lehet hogy mégiscsak meg fogja érni ez az Ibiza.
Hetfőn (07 18), ismét 0 alvással (tudjátok... szokásomhoz, miszerint csak akkor nem tudok aludni mikor muszáj lenne, bla bla) vittem Maximot reptérre, mert ő most 2 hétre megy haza/nyaralni. Hát nem vicces, elmegy Ibizáról nyaralni? Najó, ok, családdal megy, és mert lesz a családban 3 szülinap, közte az övé is. Egész jó érv. Haza, alvás, majd este újra a reptérre, Felipével és Sárával összeszedni Dórit. A pezsgőbontás elmaradt, pedig meg akartuk ünnepelni hogy újra egyesül a zöld székes társulat. Este elmentünk Sárával, Felipével, és Felipe egyik barátjával, Sergioval egy tipikus spanyol étterembe, ami picit kívül volt a faluból. Elkövettük azt a hibát, hogy rengeteg kaját rendeltünk, senki se tudta megenni saját adagját. Én szabályosan részegnek éreztem magam a kajától, nagyon sok volt. De legalább ennyire finom is. Este Orange Cornerben bemutattam Dórit Marcinak is, picit még beszélgettünk, végigmentünk a west-end-en (na ezt tuti nem így kell írni) még ittunk egyet a Viva!ban is, rajtam nagyon rajtam volt az ihatnék, Dóri meg érthetően fáradt volt. Köhögésem is itt volt a csúcspontján, (igen, még azóta se múlt el, most is ép köhögök) de kimentünk még a helyi partunkra, mert jó idegenvezető akartam lenni. Kb hajnali 5kor értünk haza.
Keddre (07 18) megbeszéltünk egy Cala Saladat, már régóta ki akartam ide menni, mert állítólag itt lehet mászni. Reggel Marci telefonál, hogy akkor 20 perc és itt vannak, addigra legyünk készenlétben. Én ekkor ébredtem. Nagy nehezen pont elkészülünk időben, nyitjuk a kaput, Marci és Szabina egy hatalmas tál palacsintával vár minket. Pff. Nutellás, almás fahéjjas, és 2 féle lekváros. Igazából nem jut eszembe semmilyen szó, ami kellőképpen pozitív lenne ezt kifejezni. Kis tekergéssel megérkeztünk Cala Saladara, ez is úgy van elkönyvelve, hogy az egyik legszebb, de lehet hogy már én kezdek immunis lenni, de ez annyira nem tetszett. Najó, igazából szép, csak meg kell találni a kellő szögeket. Mászni viszont csak úgy lehetett, hogy az egyik partszakaszról, ami kavicsos, át a mászikra, ami már homokos. Itt ezt a 2 partszakaszt egy sziklás rész köti össze, nem egy fal mászás, de azért kapaszkodni kell hogy le ne essen az ember. Marci szerintem itt a tökéletes pincér mintaképe lehetett volna, balkézben elegánsan a tányér palacsinta, másik kézzel meg a sziklát fogja. Nekem túlságosan buzgó gyomorműködésem miatt ezt az utat 3szor tettem meg, de élveztem végig. Hazafele már máskép jöttünk, ez volt valószínüleg az igazi út, de nagyobb kerülővel, viszont rá kellett jönnöm, hogy kirándulás közben palacsintázni a világ egyik legjobb élvezeti forrásai közé tartozik. Ha mindez ráadásul almás fahéjjas palacsintával van, akkor...
Este mennem kellett dolgozni Edenbe, de elötte még egy jó szódát ittam az Orange Cornerban.
Clubland, KURVASZAR zene, Peter Andre játszott, én nem értem, kb fél percenként lehúzza a zenét, ordibál valamit a tömegbe, majd visszabassza. Minden szám kb 2 percig szól, aztán vmi totál más kommersz szarra átkeveri. Katasztrófa. De legalább jól jattoltak, meg picit segítettük mi is, ezzel a kuponrendszerrel tudtunk okosítani. Sajnos nem tudom pontosan mennyit kaptam, mert ez mindig másnap derül ki. Viszont az nagyon tetszik, hogy pontban 5kor mindig elmehetek. Marci reggel még írt, hogy ők itt mászkálnak a westenden, csatlakozzak. Nem akartam a másnapi tervek miatt, de pont összefutottam vele, és visszautasíthatatlan ajánlata volt. Valamint elintézte, hogy másnap mehetek próbanapra az....
Szerdán (07.20) végre elmentem a várva várt NIE-mért. Rajtam volt a para, hogy mára még nem lesz kész, nagy sor lesz, nem engednek előre, mittudomén, mindent elképzeltem, el se hittem hogy a kezembe kaptam. Igazából azért paráztam ennyire, mert az Edenben már szóltak, hogy no NIE no work, no money. Én meg váltig állítottam, hogy szerdára kész lesz. Dóri is elkísért, neki is elkezdődött a folyamat, de eddig amilyen szerencséje (nomeg segítője) van, nem lesz ekkora szopás. De ez egy másik blog (?) története. A seguridad socialomat is ideiglenesről állandóra változtattam, elvileg mostmár semmi papírmunkám nincs, max majd a rezidenciát kell megcsinálni, de ehhez már annyira nem értek, meg kell kérdezni hogy ez most pontosan hogy is van. Elintéztem a szerződést is, vettünk Dórinak Sim kártyát, nekem meg köptetőt. Délután Sárával még összefutottunk, beültünk tapasozni, és shandyzni, vettem munkás cipőt, majd 21.30-ra mentem próbanapra az... Orange Cornerbe :D 3 hete minden este ott vagyok, végre betehettem a lábam a pult túloldalára is. Igazából pörgős volt, picit még feje veszett volt, de szerintem odatettem magam. Valamint végre csináltam koktélt is, az első helyes megfejtőnek küldök egy képeslapot, a válaszokat facebook commentként várom. Sok munka volt mint már elöbb említettem, 12kor nem is tudtam eljönni, így fél órát késtem mikor átmentem az Edenbe, szerencsére nem volt belőlle baj. Viszont katasztrófális este volt. Eleve 3 féle kedvezmény volt, és senki sem értette meg, hogy hiába van a kuponra az írva hogy free drink, az azt jelenti hogy 1-t fizet, 2-t kap. "De de de free drink". Minden vendéggel poharakkal kellett el activityznem, hogy valójában az egyik pohár így is free. Nagyon kész volt mindenki, így nagyon nehezen is értették meg. Akkor másik kuponnal viszont valóban kap az ember ingyen italt, bármit, kivéve redbullt. A harmadik kupon, meg bármit, még redbullt is. A negyedik detto. Mindenkit felhúztak a vendégek, főleg hogy próbáltak alkudozni, de ellentétben otthoni élményeimmel, itt nem egymáson vezettük le a feszültséget, hanem senkin. Igazából nagyon kedves az összes kollegám, szeretek velük dolgozni, amikor az egyik vendég adott egy baráti pofont, fel se fogtam hogy az a szabadnapos kollega. Jó tagok ezek a spanyolok. Viszont a portások még mindig nem ismernek fel. 5-kor végeztem, megkaptam a beosztásom, holnap és vasárnap, holnap reggel (dél környékén) mehetek be az Orange Cornerba beszélni az ottani managerrel hogy akkor most mi legyen. Remélem megoldható, hogy csak az esti műszakban legyek besegítő, mert nappal egy eden után húzós lesz, főleg hogy ez heti 7 nap. Valamint vasárnap megyek eden-en kívül délelött ismét Café del Solban, van megint egy nagyobb foglalás, tehát szerintem érthető miért lett ennek a fejezetnek Alekszej Grigorjevics Sztahanov a címe.
Reggel 07:15 van, ismét pörgök, nem tudok aludni, vár a corner. Remélem kielégítő volt ez a post, tudom hogy képekkel is el vagyok maradva, ha nem is holnap (azaz nektek, normális bioritmussal rendelkezőknek, ma), de valamelyik nap azt is pótlom.
Üdv mindenkinek, és bárki aki jönne látogatni, keressen meg!
puszcsi
(minden helyesírási és stilisztikai, formai hibáért bocsi, de érthető hogy kissé fáradtan az ember agya tompább)
Utolsó kommentek